Az Európai Unió statisztikája szerint a hulladékok több mint 40 %-a szerves anyag. A biohulladék feldolgozására számos megoldás létezik, amelyekkel minőségi szerves trágyát, energiát vagy alternatív üzemanyagot állíthatunk elő. Ezek közül általában technikai vagy gazdasági okokból nem mind érhető el.

Cikk6_kép1.jpg

A legismertebb és leginkább megvalósítható természetes folyamat a komposztálás, amely a mikroorganizmusok, víz és oxigén közös tevékenysége következtében humusszá alakítja a szerves hulladékot. Az eljárást három csoportba oszthatjuk:

1. Házi komposztálás – a biohulladék komposztálása folyamatosan történik a privát háztartásokban, a kerti komposztáló edényekben.

2. Közösségi komposztálás – a komposztálást egy adott település közössége végzi, ahol az elkészült komposztot a közösség saját célra használja fel.

3. Ipari (önkormányzati) komposztálás – a nagyobb tehergépjárművek ömlesztve gyűjtik a komposztálandó hulladékot, majd egy központi komposztáló üzembe viszik. Általában kereskedelmi céllal végzik az erre szakosodott cégek.

 Cikk6_kép2.jpg

Amíg a harmadik csoport a kereskedelmen alapul, egy korszerű technológiával ellátott, központi komposztáló üzem megépítésének igényével, addig az első két megoldás otthon, a kertekben történő komposztálásról szól, kereskedelmi érdekek nélkül.

Nézzük a további különbségeket:

Egy komposztáló üzem megépítése egy 600 fős településen kb. 100 millió forintba kerül, amelyhez további költségek is járulnak, mint például a gyűjtőedények megvásárlása, a járművek és a begyűjtés kiadásainak fedezése. Összehasonlításképp egy ugyanekkora lélekszámú településen, ahol kb. 170 háztartás van, háztartásonként egy 800 literes, prémium minőségű komposztáló edény beszerzése az összes háztartás számára kb. 8 millió forintot tesz ki, és nincsenek a későbbiekben felmerülő költségelemek.

Cikk6_kép3.JPG

A házi komposztáló edények használata nem annyira hulladékkezelés, hanem inkább a hulladék keletkezésének megelőzése. A komposztálás ezen módja ideális települési önkormányzatoknak, kisebb városoknak, vagy olyan kerületeknek, ahol magas a kertes házak aránya. Ezáltal nem lesz szükség nagy kapacitású gyűjtőedények beszerzésére, megtakaríthatják az illegális hulladéklerakók felszámolásának költségeit (ezek nagy részét biológiailag lebomló hulladék teszi ki), jelentősen csökken az összegyűjtött kommunális hulladék mennyisége. Ezzel együtt csökken a hulladék elszállítására és hulladéklerakókban történő megsemmisítésére áldozott összeg. Fontos lehet tehát a kérdés, hogy lakhelyünk önkormányzata milyen mértékben támogatja a komposztálás ezen fajtáját. Érdemes utánajárni!

Szerző: Czinger Erik