Az ingatlanbérlés vitatott része a kert. Az a bérlő, akit nem érdekel a zöldekkel bíbelődés, elviseli a szörnyű állapotokat is. Így érdekes biológiai kísérletnek lehetnek szemtanúi a szomszédok, hiszen szemük előtt vadul vissza a kert; láthatják, miként lepik el hamar az özönnövények, hogyan válik a gondozott gyepből előbb rétszerű gazgyűjtemény, majd ezek az életerős növények hogyan szorítják ki a kultúrzöldeket. Jellemző az is, hogy a gondozatlanság áldozatokat szed. Cserjék vadulhatnak el, pusztulhatnak ki, vagy a tudatlanság miatt nemesként gondoznak terjengő lucernát, vaddohányt, vadszőlőt. Az ilyen eset kárt okoz a tulajdonosnak, kellemetlen a szomszédoknak, mert a szél hordja a gyommagvakat, a csalitos háborítatlan búvóhelyet nyújt a kártevőknek, kullancsoknak. Ilyesfajta látványért általában nem kell messze menni.

Ahogy a szomszéd bérlő a kertészkedést elképzeli: fű(gaz)nyírás kéthavonta, tudatlanságból meghagyott, később mindent elfoglaló pillangósfoltokkal

Mielőtt vegyszert, kaszát, ásót ragadunk, érdemes sorra venni a lehetséges teendőket. Rögtön az elején meg kell említeni a bérleti szerződést. Ebben rögzíteni kell a kerttel kapcsolatos teendőket, akár olyan részletességgel, mint a fűnyírás gyakorisága, metszés, tápanyagpótlás, öntözés stb. A gondos tulajdonos technológiai leírást is ad. Nem tökéletes, de viszonylag korrekt megoldás az is, ha a bérlő használatba vétele előtt kertész szakember rendbe teszi a portát, és ugyanez történik a visszaadás előtt. Értelemszerűen előbb a tulajdonosnak, utóbb a távozó bérlőnek kellene állni a költségeket.

Az évekkel ezelőtt sok pénzért létesített kert részlete; a mostani bérlőnek csak nyűg, ezért száradnak a tuják, díszelegnek a gyomok

Ezzel azonban csak a felelősség ügye rendeződik. A kertjüket ápoló szomszédok napi problémái nem oldódnak meg. Mindenekelőtt szóban kellene békésen intézni az ügyet. Az esetek többségében már ez is kellemetlen, hiszen a kertjét nem művelő nem véletlenül hanyag. Az ilyen beszélgetés ritkán végződik azzal, hogy pusztán ettől szorgos kertésszé válik. Fel lehet ajánlani a segítséget, azaz az ingyen munkát. Vagy marad a hivatalos út. Az önkormányzat jegyzőjénél kell írásos bejelentést tenni, amelyben érdemes a zavarást és a parlagfüvet megemlíteni. A szomszédjog ugyanis ismeri a zavarás fogalmát, a hatóság pedig a parlagfüvet. Ebben az esetben figyelmeztetést vagy közérdekű munkát rendelhetnek el. Ez utóbbiért fizetni kell, ami már visszarettentő.

A kerti közlekedő díszének gondolja az új bérlő a száradó tuját, libatopot, parlagfüvet,  naponta öntözi

Persze az ilyesmi csak ront a helyzeten, sokkal jobb lenne, ha az ingatlan tulajdonosa egyszerűen kezelhető kerttel, vagy bonyolultabb esetben a bérleti szerződésben kikötött kötelezően alkalmazott kertésszel együtt adná bérbe az ingatlant.

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!