Az elmúlt hónap hajrája után már lassan az összes kertészkedő utolérte magát. Az idei tél márciusi tréfája miatt két hónap munkáját kellett elvégezni 4-5 hét alatt. A növények hamar behozzák a lemaradást, sietniük kell, hiszen nyár végére, őszre a termést be kell érlelni. Nem lehet mindig a kertet bújni, érdemes (kert)kulturálódni is.
Kiváló alkalomnak ígérkezett a Szépművészeti Múzeum múlt csütörtök esti KERT programja, amelyet „Beszélgetni a természettel” mottóval állítottak össze. A fő látogatócsalogató Csányi Vilmos etológus érdekes előadása volt. Az emberi, állat- és kutyaelme különbségeit, hasonlóságait boncolgató szaktekintély sajnos éppen csak néhány fotó és mondat erejéig említette meg nógrádi kertjét és a paradicsomi szakrális növényeket. Talán stílszerűbb lett volna, ha a neves etológus arról is szólt volna, hogy a házi-és hobbiállatok miként érzékelik, miként vélekednek a növényekről.
Nehéz volt választani a szervezők által kínált programok között. A kolostorkerttől a Paradicsomig: a kert szimbolikája a keresztény ikonográfiában témájú tárlatvezetés helyett Jalsoviczky Sárát követve megtudhattuk, hogy a múzeum barokk festményein mit is keresnek, és mit jelentenek a növények.
Az El Greco festmény fehér lilioma az ártatlanságot, anyaságot jelképezi
Hallhattuk, hogy a festményeken feltűnő levelek, virágok nem csak díszítenek; mindnek fontos jelentése van. A festők nem öncélúan használták az olyan szakrális növények leveleit, virágait, mint a tömjén (Boswellia sacra), mirha (Commiphora mirrha), szír krisztustövis (Ziziphus pina-christi), szeder (Rubus sanguineus), konkoly (Lolium temulentum), mannacserje (Tamarix mannifera), keserűsaláta (Reichardia tingitana), vadtök (Citrullus colocynthis), beléndek (Hyoscyamus aureus), mandragóra (Mandragora autumnalis), máriatövis (Silybium marianum), számos rózsaféle és természetesen a füge (Ficus carica).
Volt fotókiállítás, lehetett kerti illatokkal gyakorolni, és érdekes volt Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója és Remeczki Rita tájépítész beszélgetése a Múzeumpark és a magyarországi kastélyparkok revitalizációjáról. Arról, hogy nem egyszerű a mai parkhasználatot az egykori alapítók, tervezők elképzeléseivel összehozni. Mindehhez remek hátteret biztosítottak a Szépművészeti Múzeum késő estig látogatható termei.
Utolsó kommentek