Kapanyél

A kertésznaptár normális dolog: a napok múlásához igazítva alkalmas az egymást követő teendők felsorolására. Létezik mások által előre elkészített, de van házi változata is, amolyan határidőnaplóba karistolt „vásárlás, metszés, virágnyílás…” és még sokféle rubrika. A modern világban létezik papíralapú és digitális kertésznaptár is. A kéznél lévő okosság összeállítható tudományos és rutinalapon is. Rögvest idekívánkozik, hogy a kerti teendőket soroló kiadványokat nem szabad örök érvényűnek tekinteni, hiszen a hőmenet régiónként, kertenként változhat, és ekkor még csak egyetlen – ám a növényi élet számára fontos – tényezőt emeltünk ki.

Ha pontos a vetés ideje, gyorsabban megindul a növény

A kertésznaptárak között különlegesnek számít az, amelyik a Holdállás szerint preferálja a teendőket. Általában a csiribiri, hókuszpókusz ellen vagyok, de a Hold tömegvonzásának változása valóban befolyással van a szerves életre, fokozottan annak bizonyos szakaszaira. Ez is választ adhat arra az amúgy nehezen megválaszolható kérdésre: miért kelt ki gyorsabban, erőteljesebben ugyanaz a mag az egyik edényben, s miért viselkedett másként egy másik cserépben.

Titokzatos követőnk segíti a kertészeket

Tudós kertész eleink is észlelték a holdhatást. Lippay János 1664-1667-ben, Posoni Kert címmel írta az első (három kötetből álló) magyar nyelvű kertészeti szakkönyvet. Ekképpen ír a most tárgyalt holdügyünkről: „Az Hóldnak változására is, és erejére igen reá kell vigyázni az ültetésben és vetésben. Némellyek a’ Görög Gazdák közzül azt tartották, hogy legjóbb ültetni és vetni való üdő, mikor az hóld nevelkedik; úgymint negyedik napjátul hóld töltéig. Mikor az föld alatt lappang. Némellyek azt taníttyák, hogy job az hóldnak vénségére, hogy nem, mint iffiúságára vetni; mert az holdtölte után, erőtlenebb az hóldnak világossága, és melegsége, melly két eredeti a’ termésnek és azért vékonyan s későbben hathattya által a földnek, gyökereknek, s magoknak likacskáit; lassabban is közli, vélek a melegséget és nedvességet, sazért az leveleknek búja növéseket megcáfollya, hogy inkább virágokat és gyümölcsöket nemzene.”

Tudós eleink megfigyelték a Hold hatását, az okokra csak később jöttünk rá

A kutatók már kiderítették, hogy a holdjárás és a növények vízháztartása között van összefüggés. Ezért is fordulhat elő, hogy a fogyó Holdkor kivágott fákban kevesebb a nedvesség, így az ilyenből készült faanyag tartósabb, mint amelyik növekvő Hold idején döntött fából származik. Pontosan ugyanez a folyamat vezérli a nedvességet a gyümölcsök felé is.

Egyik régi tudományos diákköri (tdk) munkám volt a pillangósok csírázásmenetének megfigyelése elektrosztatikus térerőben. A térerőt egy Tesla-tekercs szolgáltatta, ami korábban egy Tünde típusú tv-készülék sorkimenő tekercse volt. A lényeg azonban az, hogy több hetes, viszonylag egyszerű vizsgálódás során kiderült, az életerőt hordozó sejtnedv másként viselkedik, más sebességgel mozog állandó és a változó mágneses térben, és ráadásul a delej változtatása hatással van az osztódó szövetek fejlődésére is. Kiderült, hogy mérhető a polaritás változtatásának hatása soksejtűek sejtdifferenciálódásakor, ami igen fontos a csúcsi (gyökér és hajtás) növekedéskor. A szárazföldi növényeknél az egyik pólus a fotoszintetizáló hajtás csúcsán található, a növény másik pólusát a gyökércsúcs jelenti. Ennyi fért az akkori tdk lehetőségei közé, de ez engem arról meggyőzött, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a kertészeti Holdnaptár megállapításait. Hogy mennyire, az már kérdéses. Több Holdnaptárt is átnéztem, s kevés volt közöttük az átfedés, lehet, hogy azért, mert keverik a sziderikus, drakonikus holdritmust.

A mágnesesség velünk van

A Hold járásának megismerésekor tudni kell, hogy sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő, ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap.

A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az 5 fokkal megdőlő ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő, amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz, megint csak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal, ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.

Összefüggést vélnek felfedezni a növények élettevékenysége és a sziderikus holdritmus között is: ha a Hold a Bika, a Szűz vagy a Bak jegyében áll, ez kedvez a gyökérképződésnek, vagyis ezek a napok kedvezőek az ültetéshez. E rendszer értelmében „levélnapok” azok, amikor a Hold a Rák, a Skorpió vagy a Halak jegyében áll. Ilyenkor különösen lendületesen növekednek a levelek és a hajtások. Az Ikrek, a Mérleg és a Vízöntő csillagképben álló Hold a virágzást, a Kos, az Oroszlán és a Nyilas pedig a termés, a gyümölcs és a magvak beérését ösztönzi.

Ezek után következzen a Holdnaptár szerinti tavaszi teendők sorolása.

Január-február:

Növekvő Hold idején a fóliában vagy a lakásban a retek és a rukkola már nevelhető. A fogyó Hold idején ajánlott vetni a fejes salátát, és ezt az időszakot érdemes más növények magágyának készítésére is kihasználni. A Félhold gyorsabb növekedésre serkenti a cékla, sárgarépa, bab, lóbab, a fejes saláta, borsó, petrezselyem, fehérrépa, retek, mustár magjait.

Március:

Ha fóliaalagutat tudunk az ágyások fölé húzni, fogyó Holddal a hidegtűrő zöldségek és virágzó dísznövények helybe vethetőek. Ha már nem fenyeget nagyobb lehűlés, akkor a fokhagyma, fehérrépa, káposzta, cikória, snidling, tépősaláta, spenót, csicsóka fogyó Holdkor vethető. Ha felesre áll a Hold, akkor (a balkonkertekben is) helyére kerülhet a sóska, cékla, borsó, petrezselyem. Ekkor lehet kezdeni a görögdinnye, bazsalikom, uborka, padlizsán, dinnye, paprika, paradicsom, sütőtök és a cukkini palántanevelését.

Április:

A szeszélyes hónap a szabadtéri vetés ideje: a földbe kerülhet mángold, színes hagyma, fejes saláta, spenót, káposzta, endívia, fejes saláta, zeller. Persze a legjobb, ha mindez Félhold idején történik.

Május:

Az olyan melegigényes növények, mint a görögdinnye, bazsalikom, bab, paprika, padlizsán, paradicsom, petrezselyem, sütőtök és a cukkini palántái kiültetésének ideje ekkorra tehető, erre a legkedvezőbb időszak a Félhold.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!