"A legjobb eredményt adó növényi szívszer a galagonya". Ezt írja Dr. Oláh Andor "A természet patikája" c. könyvében. Ismerteti továbbá a galagonya hatóanyagainak a szívműködést kedvezően befolyásoló hatásait: javítja a szív koszorús ereiben a véráramlást, véd az angina pectoris (szívgörcs, szívnyomás) ellen. Erősíti a szívizomsejteket, megszünteti a szív ritmuszavarát. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyat emeli. Nyugtató hatása is van. Csökkenti a „menedzserbetegség” tüneteit, pl. a szorongást, szívtáji nyomást, ritmuszavart. Kedvező hatásait teakeverékekben - amelyekben általában 30 % a galagonya -, de önmagában is kifejtheti. Ha egymagában adjuk, forrázzunk le 2 dl vízzel 2 púpozott kávéskanálnyi galagonyavirág és -levél egyforma arányú keverékét, és hagyjuk állni 20 percet. Reggel és este igyunk egy csészével, a kúra kezdetén egy hétig délben is. Ízesíthetjük egy kis mézzel. Nagyon fontos a tartós, naponkénti fogyasztás; rövid kúrától nem várható eredmény.

Az első magyar nyelvű természettudományi „Herbárium” c. kézikönyv 1578-ban jelent meg. Szerzője az erdélyi születésű Melius Péter, aki művének, az annak tartalmát és szándékát legjobban kifejező „Az fáknak,füveknek természetekről és hasznakról...” alcímet adta. Az egyes növényeket tudományos és magyar nyelven nevezi meg és pontos leírást ad róluk. Továbbá 300 betegségnevet és 1500 receptet ír le, így hosszú időn keresztül a népi gyógyászatban a legtöbbet forgatott kézikönyv volt. A galagonyáról az alábbiakat olvashatjuk:

„Természeti
Az levele, gyümölcse száraztó és szorító.
Belső hasznai
Az galagonya virágát óborban harmadnapig áztassad és ugyan a borral együtt desztilláld, az az vedd vizét mint az égett bornak. Ez igen jó orvosság az nyilalás és colika ellen. Ha pedig csak a virágnak veszed vizét, az hasa folyását szorítja, de gyakorta kell egy nap venni.
Külső hasznai
Ha az galagonya virága vizébe mártod az ruhát és az tagra teszed, akiben az tövis vagyon, bizonnyal kivonsza „.

Bevallom, nem mindig értettem, mit jelentenek Melius javaslatai, de a könyv „Útmutató a kifejezések értelmezéséhez” c. fejezete segített. A szorító=székrekedést okozó; a colika=hascsikarás, hasfájás (vastagbélgörcs). A tagról el nem tudtam képzelni, mi akar lenni, pedig ma is mondjuk, hogy "fáj minden tagom". A tag tehát testrészt jelent. Szóval, ha a bőrünkbe valahova beletörik pl. a kaktusz tövise, jó, ha van kéznél galagonyavirág, amit vízbe áztatunk, majd a levébe mártott ruhát a tövises „tagra” tesszük. Hogy „bizonnyal kivonsza”-e a tövist, azt ki kell próbálni. Ha több mint 500 évig "kivonszta", talán ma is beválik.
Mostanában nagy divatja van az „ágyas” pálinkának. Ha a galagonya termésével ágyazunk meg neki, az kioldja a szívre ható anyagait, ezáltal értékesebb és ízletesebb lesz . De szívgyógyszerként csak akkor használjuk, ha orvos nem tiltja. Ami biztosan jót tesz, és nem árt, az a galagonya-gyógytea.

A galagonyafajok közül a cseregalagonya (Crataegus oxyacantha) a gyógynövény. Cserje vagy kisebb fácska. Árnyas, erdős helyeken, főleg tölgyesek szélén nő. Meg a kertünkben. Levelei karéjosak. Tömött virágzatában a virágok fehérek, május- júniusban nyílnak. Szeptember-októberben pedig nappal piroslik a sok kis terméstől. Ez a szép látvány már önmagában is gyógyító hatású.
A másik faj az egybibés galagonya (Crataegus monogyna). Ez bozótos helyeken, legelőkön növő közönséges, tövises cserje.