Átestek a telelőhelyükről kertbe, balkonra helyezett növények az első komolyabb fagyteszten, mostanra kiderült, melyik mennyire bírja a mínuszokat. A túl bátor hobbikertészek már számolhatják veszteségeiket. A mostani mínusz 4-9 fokos fagyok még nem az utolsó tavaszi hidegek, fagyos napokra akár még májusban is lehet számítani, így az érzékeny növényeket csak akkor érdemes kirakni a szabadba, ha takarásukról, védett helyre vitelükről bármikor tudunk gondoskodni. Az enyéim mobil ládában voltak, éjszakára becipeltük őket, s nappal költöztek vissza.

A macska melegen tartja a növényt

A növények fagyérzékenysége koruk előrehaladtával csökken. A fiatal növények, az éppen csak gyökeresedett dugványok a legérzékenyebbek. A késő tavaszi fagyok károsíthatják e tünékeny növénycsoport nedvdús hajtásait. Egyes fajok, mint a füge vagy a selyemakác, még évekig rendszeresen visszafagynak, ám 5-6 éves korukban már túlélik a fagyos napokat.
Enyhe fagy során nemcsak a rügyek károsodnak, de elhal a virág is. Aki az időjósokra nem hallgatva nem vitte védett helyre növényeit, sokat már nem tehet. Ilyenkor csak várni lehet, amíg szerencsés esetben az elfagyott levelek teljesen megbarnulva lehullnak. Súlyosabb esetben a hajtások végei, esetleg az egész ágrendszer visszafagy. Néhány nap alatt kiderül, mi élte túl, s ilyenkor az élő – zöldet mutató – részig vissza kell vágni a növényt, de jobb a szárcsomókon letörni az elfagyott részeket, különben a környékükön támadhatnak a betegségek.

A fagyérzékeny növények közül a legismertebbek a leanderek, a muskátlik, a szabadban nyaraltatott pálmák, a pistike, a mirtusz, a valódi babér, a kínai hibiszkusz, ismertebb nevén a szobamályva, a fuksziák, az angyaltrombita. A muskátliknál a gyengébb tövek szára is elfagyhat.

A hagymásoknak direkt jót tesz a fagy

A tavaszi hagymások számára fontos a fagy, a hideg ugyanis a gyökereiket növekedésre ösztönzi. A tavaszi fagy nem annyira árt a virágzó gyümölcsfáknak, mint sokan gondolják. A profi gyümölcstermesztők fegyvertárában szerepel a fagyvédelmi öntözés, permetezés is, ilyenkor a fagyos órákban esőztetve öntözik a fák koronáját, mert a rügyekre, hajtásokra, virágokra fagyó víz hőt ad le, s ez elegendő ahhoz, hogy a zsenge részek túléljék a -2-4 fokos hideget.

A gyümölcsöst ért kárt viszonylag pontosan meg lehet házilagosan is határozni. Néhány nap elteltével a virág közepén elhelyezkedő sovány, vagy már duzzadó bibét hosszában egy éles késsel, szikével, pengével szét kell vágni. Még nagyító sem kell a vizsgálathoz. Ha zöld, akkor megúszta, ha barna, fekete, netán már a hozzáéréstől leesett, akkor a korona különböző pontjairól érdemes mintát venni, és ezek alapján egy egyszerű aránypárral kiokoskodható, mekkora lesz a termés.