Kapanyél

Ilyenkor, tél derekán az egyik legnehezebb feladat, hogy pontosan eltaláljuk a szobanövények vízpótlásának mértékét. Legtöbbjük téli pihenőjét tartja, amikor a nyárinál sokkal kevesebb vízzel is beérik, ugyanakkor a száraz meleg miatt a veszteséget mégis pótolni kell.

Szerencsés, ha agyagkúpos öntözőkelyhet használunk, mert ilyenkor a növény maga szabályozza, hogy mennyi vizet vegyen fel.

Sokat segít a lombozat rendszeres permetezése is. Meghálálja a növény, ha hetente egyszer-kétszer a kádba cipeljük és ott langyos vízzel lezuhanyozzuk. Néhányan – például az orchideák –azt szeretik, ha ugyanolyan pózba kerülnek a helyükre, ahogy eddig voltak, a többségnek viszont jót tehet, ha hetente negyed fordulattal elforgatjuk.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A profi kertészek tudják, hogy télen a fóliasátrakban, üvegházakban sikeresen csak úgy lehet növényeket szaporítani, nevelni, ha pótolják a hiányzó fényt. Egyrészt mert a kinti hőmérsékletnél megemelthez képest kevesebb van belőle, másrést a fólia, üveg kiszűrheti azt a sugártartományt, amelyre a növénynek, klorofilnak szüksége van. Mindez vonatkozik a szobában tartott növényekre is.

Felmerülhet a kérdés, ebben a fényszegény környezetben hogyan élhetnek hát takarékosan. Persze az igazsághoz tartozik, hogy a szobai dísznövények többsége sűrű koronájú, trópusi erdők talajközeli rétegéből származik. Így a világítást nem szabad túlzásba vinni ugyanis a legtöbb szobanövény eredeti élőhelyén sem jut hozzá a közvetlen napfényhez. Talán ezért kell néhányukat védeni még télen is a közvetlen napsütéstől, mert a déli ablakpárkányon a napégés károsíthatja őket.

A lakásban tartott növényeim kétéltűek, tavasztól a fagyokig a kertben élnek. Nyárra a lakásban egy sem marad, többségük az igazi helyét többéves húzogatás után találta meg. Ilyenkor az őszi berakodáskor elkészülhet a leltár: melyiküknek milyen volt a nyara. A pozsgások között néhányat megviselt a sok csapadék, de a többséggel nincs baj. Egy vaslépcső alatt dekkoló orchideatársaság és az ördögfügék olyannyira jól nyaraltak, hogy alaposan kinőtték tavalyi téli helyüket. Az orchideákkal nincs is baj, mert tőosztással szaporítva elajándékozom a felesleget. A két ördögfüge azonban gyarapodott vagy negyed légköbmétert, amivel már feszegetik a téli elhelyezési lehetőségeim határait. Nagyon a szívemhez nőttek, s arra nem is merek gondolni, hogy jövőre, ha így folytatják, mi lesz velük.

Egy év alatt a duplájára nőtt

Van, akin még a zizipálma (Zamioculcas zamiifolia) néven közismert strapabíró növény is kifog. Először azt hittem, hogy régi barátaim tesztelni akarják növényismeretemet, amikor bemutatták egy idős rokontól kapott zamioculcasukat, alias Zz-pálmájukat, de ­kiderült, tényleg halálközeli állapotba került.

Ez egy egészéges példány

A szobanövények átültetésének is vannak szabályai: a figyelmes kertészek már tapasztalatból tudják, melyik mikor szereti, ha friss földet kap. Szerencsére a zöld kedvencek eléggé toleránsak, nem pusztulnak bele, ha nem ősszel, hanem tavasszal kapnak új földet. Az átültetés, különösen a nagyobb növényeké, férfimunka. A megfelelő talajválasztásnál is fontosabb, hogy nem szabad nagy piszkot csinálni.

Ha a pálma kinövi a lakást, új helyet kell keresni, vagy marad a csonkítás és az átültetés