Kapanyél

A párizsi Jardin des Plantes-ben járva a növénykedvelők valóságos csodára lelnek. A vácrátóti kert sem szégyenkezhet a rendszertani bemutatója miatt, de az 1635 óta működő párizsi mindenképpen komolyabb. A francia tudathoz képest tulajdonképpen szerényen sorakoztatják fel e példátlan belvárosi kertben egykori világbirodalmuk flóráját, úgy, hogy egyszerre nyújtanak segédanyagot a rendszertani, alaktani dolgok iránt érdeklődő kertbarátoknak és diákoknak. Az állatkertet, több múzeumot és többszintes pálmaházat is kínáló látványosság - akit érdekel az ilyesmi - egész napos program is lehet.

Nőnap lévén ma biztos sok rózsa esik áldozatul, hiába növesztettek tüskéket, hogy megvédjék magukat. Nem ők az egyetlenek, a növényvilágban sokféle védekezési stratégia, túlélési technika figyelhető meg. A mai FitoFriday ezeknek jár utána.

A növények mozgása

A növények alapvetően helytülő, szakszóval szesszilis életmódot folytatnak. Vagyis aktív helyváltoztató mozgásra gyakorlatilag képtelenek, ez alól csak egyes alsóbbrendű csoportok képeznek kivételt (ilyenek az ostoros moszatok, vagy a mohák hímivarsejteji - videó). A magok, termések terjesztését passzív mozgásoknak hívjuk, ezekért állatok, a szél, a víz, vagy egyéb természeti erők felelősek.

Virágzik az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. Ennek tiszteletére a hétvégén 4. alkalommal rendezik meg a Lótusznapokat.