Kapanyél

Idén betartottuk a népi kalendárium útmutatását, és a balkonládák beültetésével megvártuk még Orbánt is, nehogy az utolsó fagyosszent keresztülhúzza a számításainkat.

Déli fekvésű balkonunkon (igazából gangunk, csak az nem hangzik olyan jól…) az évek során mindenféle egynyári virágot kipróbáltunk már. Vannak, amelyekről a szakirodalom is állítja, hogy bírják a sok és erős napsütést, mások a papírforma szerint inkább a félárnyékot kedvelik, nálunk mégis jól voltak/vannak.

A rövidke cím messze nem jellemzi azt a rengeteg munkát, amit a díszhagymákat kertjükben tartóknak a fagyok előtt el kellene végezni. A nyár végétől lehet a nyári, őszi virágzású hagymákat a földből fel- vagy kiszedni, a tavasszal virágzókat pedig ki- vagy beültetni. A kevésbé rutinos hobbikertészeknek fontos megjegyezni, hogy a kerti ügyekről írók általában hagymásként jellemzik azokat a növényeket is, amelyeknek nem hagymájuk, hanem gumójuk, vagy valamilyen más föld alatti, kihajtásra alkalmas száruk, gyökérképletük van.

Az ősz első FitoFriday-sétáján utánajártunk a lakásban is gyakran nevelt trópusi növények titkainak. Kiderült, miért lyukas a Monstera (="phylodendron") levele, és miért élnek meg az ablakpárkányokon az amúgy trópusi éghajlaton előforduló növények.

Ha meg szeretnénk érteni egy adott terület növényvilágát, akkor alapvetően a környezetet - a földrajzi elhelyezkedést, az éghajlatot és a talajviszonyokat - kell megvizsgálnunk, mivel ezekhez minden növény valamilyen módon alkalmazkodott. Esetünkben most csak a trópusi esőerdők növényzetére voltunk kíváncsiak. A trópusokon rengeteg a napfény, egészen magas az évi átlaghőmérséklet (20 ^oC feletti), és nagy az éves csapadék mennyisége is (2540 mm feletti). Ezek azonban nem egyenletesen oszlanak meg egy-egy erdőben.