A legkorábban elvirágzó egynyáriakról már lehet magot gyűjteni. Nem is a magfogás a nehéz dolog, hanem a rendszerezés. Aki nem elég precíz, ne is fogjon hozzá, mert a sok mag hamar kaotikus összevisszaságba kerül. Azt is tudni kell, hogy hibridnövényekről nem érdemes magot szedni, mert ezek szülei csak egyetlen szezonra állnak össze, s a hibrid gyermek magjából nem saját magára hasonlatos növény lesz, hanem valamelyik szülőjére hajaz majd.

image-graine.jpg

Soha nem felejtem el, amikor még a pártállami időkben a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben egy meleg nyári napon részt vehettem azon a díszebéden, amelyen a krími, szovjet testvérintézmény küldöttségét látták vendégül. Beszéd beszédet követett, s az intézet vezetője beszámolt arról, hogy a lakossággal milyen ragyogó kapcsolatot építettek ki, mert a hibridizáció szempontjából a kutatóknak a paradicsom aranyat érő F1-es magja a fontos, s nem a lé. Ezért a magüzemben keletkező paradicsomlét önköltségi áron értékesítik, amit már otthon tartósítanak. A látogatás idején viszont a hibridparadicsom passzírozása folyt. Ebben az esetben a gazdaságossági mutatókra figyeltek, és ezek a magok a héjjal együtt a szemétre vagy a kazánba kerültek. Erről már nem esett szó.

Viszontválaszában a krími kutatóintézet párttitkára ügyesen úgy csavarta a szót, hogy odahaza tengerparti kertjében szívesen kipróbálná, mire jutottak kecskeméti paradicsomkutató barátai, ezért kérne egy zacskónyi magot. Néhányan szólni akartak, de az intézet akadémikus vezetője egyetlen pillantással visszatartotta őket. A közelében ülő helyi párttitkárnak szólt, aki gyorsan intézkedett és hamar hoztak egy Szivárvány-áruházas zacskóban egy kilónyi, még csatakos, frissen préselt magot. A krími ember elégedetten a táskájába csúsztatta szerzeményét, amiről nyilván azt hitte, hogy nagyon jól járt. Senki nem kommentálta az ügyet, pedig a többség tudta, hogy egy hibridnövény teljesen értéktelen magjait rejti a zacskó.

p1-produits-22.jpg

A magbörze és a magcsere mély kertészbarátságok kezdete lehet, olvasni ilyesmiről angol családi regényekben, de magyar kertészblogokon is. Saját kertemben inkább a palántás növénynevelés híve vagyok, így biztosabb és gyorsabb is a siker, egyedül különböző büdöskéket szoktam egy olyan helyre vetni, ahol nem lehet öntözni. A környéken sikeresnek számítok, mert az egyeléskor felesleges zsenge büdöskéket a szomszédok szokták elkérni, és paradicsompalántát, kovászolni való uborkát kapok helyette.

Feleségem nagy maggyűjtő, vásárol is. Általában egy kistányérra szedi a magokat, fogadkozva, hogy barátnőinek küldi, és el fogja vetni. Valószínűleg a szép virágoktól és a tetszetős zacskóképektől lelkes, de az összeszedett magok még soha nem kerültek a földbe. A vetésig már csak azért sem juthatnak el, mert néhány hét múlva elfelejtődik, melyik melyik növény termése, vagy milyen színű volt az adott virág, amit át kellene jövőre is menteni.

Az ügyes maggyűjtő jegyzetet készít, lajstromoz és az apró dobozait katalogizálva elrakja. Sőt arról is tud, hogy jó néhány növény magját nem lehet egyszerűen a földbe dugni, mert ahhoz, hogy a növény gyorsan ki is nőjön, mindenféle kunsztra van szükség. A magok között vannak olyanok, amelyek szeretnek a szabadban telelni, vagy ha felfalták őket terméssel, és a trágyával együtt huppannak a földre. Szóval, az utókezelésnek is utána kell nézni, ha valaki sikeres növénynevelővé akar válni.

tic tac.jpgA tic tac doboza mint lehetséges magtároló

A növények trükkös magterjesztési módozatokat eszeltek ki, pontosabban azok lettek sikeres túlélők, amelyek nem csak gravitációs módon lepottyantják utódaikat. Néhány mag ejtőernyőkkel, mint a pitypang, mások szárnyakkal repülnek. Egyesek horgokat, kampókat fejlesztenek, ahogy a bogáncs vagy a muhar, hogy a mellettük elhaladó állatok szőrébe kapaszkodva vándorolhassanak. Igazi rekorder a kókusz, képes ezer kilométereket hintázni óceánok hullámain, míg partot fogva a földbe kerül és kihajt. Vannak termések, amelyeket az állatok magostól felfalnak, majd ezek emésztetlenül áthaladnak a közben odébbálló állat tápcsatornáján. Vannak feledékeny állatok, beleértve a madarakat és rovarokat is, akik a szűkösebb időkre eltemetik a magokat, ezek később kihajtanak.