Kapanyél

Az a karácsonyi kaktusz (Schlumbergera bridgesii) jár a legjobban, amelyről nyárra megfeledkezik a gazdája. A legideálisabb az lenne, ha a kertben egy nagyobb fa lombkoronájába akasztva vészelné át a nyári időszakot, de jobb híján, egy árnyékos szeglet is megfelel, hogy erőt gyűjthessen. A pihenőre állított karácsonyi kaktuszra érdemes rápillantani, mert a növény szártagjai elszíneződnek, ami jelzi, növelni lehet az öntözést, mert megindult a növekedési szakasz.

Az ilyen növényeket árnyékosabb helyre kell állítani. Ilyentájt át lehet ültetni rostos tőzeg és kaktuszföld keverékébe. A nyári növekedési időszakban rendszeres öntözést és tápoldatozást igényel.

A régi bölcsesség szerint a leanderek azt szeretik, ha fejüket tűzi a nap, a lábuk pedig vízben áll. Alapelvként érdemes ezt megjegyezni, azonban még néhány dologra figyelnünk kell, hogy igazi mediterrán virágözönnek örülhessünk teraszunkon.

A hosszú, szokatlan tél után növényeink már nagyon várták a tavaszt. A legtöbb teleltetőben február végén megemelkedett a hőmérséklet, sokan örültünk a meleg napoknak, de növényeinknek nem tett jót, hogy korán ébredtek téli álmukból. A márciusi hideg, sötétebb napok hatására a hajtások megnyurgultak, a levelek sárgultak. Az elnyúlt, sápadt hajtásokat a tavaszi nap megperzselheti, a szél könnyebben letöri. Felmerül a kérdés, mikor vigyük ki a leandert, visszavágjuk-e növényünket, és ha igen, milyen mértékben. Erre sajnos általános érvényű tanács nincs, mindig az időjárástól, a növény állapotától és a tartási körülményektől függ a döntés. Minden dézsás mediterrán növény esetében általános szabály, minél később be, és minél előbb ki! Ha megfelelő hűvös helyet tudtunk télre biztosítani, és nem indultak meg a hajtások, hamarabb mehet leanderünk a szabadba. A meleg teleltetőben kitört hajtások erősen fagyérzékenyek, ezért a már megindult növényeket csak teljesen fagymentes időszakban telepíthetjük ki.