Kapanyél

A Magro.hu idén már harmadik alkalommal megrendezett mezőgazdasági konferenciasorozatának első, budapesti eseménye már lezajlott. A második eseményt Kaposváron december 15-én, a harmadikat Debrecenben január 18-án tartják. A szervezők arra keresik a választ, hogy miért termelnek nyugaton másfélszer annyi kukoricát vagy búzát hektáronként, mint itthon és hogy hogyan lehet elérni azt a hatékonyságot. Az előadások részletezik a legújabb tudnivalókat, a legfrissebb kutatások eredményeit a talajelőkészítéstől a betakarításig a precíziós gazdálkodás szemszögéből is.

Mintegy 2 millió hektáron hozzávetőlegesen 200 ezer gazda és agrárvállalkozás termeszt évről-évre kukoricát vagy búzát Magyarországon. Tapasztalatban nincs hiány, hiszen a szereplők zöme több évtizede végzi ezt a tevékenységet. A friss tudásra azonban igény mutatkozik, vagy kellene, hogy mutatkozzon, mivel jelenleg a hazai mezőgazdasági termelők mintegy 17 százalékának van csak mezőgazdasági végzettsége és évente számos innováció jelenik meg a területen. És az is tény, hogy itthon a termelés hatékonysága jelentősen elmarad az élen járó országokban tapasztaltaktól.

Mi a megoldás?

Jogos a kérdés, éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a gabonatermesztéssel kapcsolatos tudás minél nagyobb teret kapjon és eljusson az érintettekhez. Ezért idén – a Magro.hu mezőgazdasági piactér szokásos éves konferenciasorozatán – ez lesz a téma. A Kukorica és Búza Konferenciasorozaton a két növény teljes termesztési ciklusát fogják bemutatni szakértők segítségével. Sok olyan hasznos újdonság és információ hangzik el az ország 3 különböző pontján, amit eddig a nagyközönség nem ismert.

Milyen kérdéseket feszegetnek a közelgő eseményeken?

• - Hogyan kerüljük el a felesleges csodavárást, azaz milyen termelési maximumot érhetünk el a technológia helyes megválasztásával régiónként és megyénként?
• - Mik azok a hibák, amiket tíz gazdából hét elkövet már a talaj előkészítésekor a talajoltás, talajbaktériumok, műtrágyázás terén?
• - Hogyan válasszunk megfelelő vetőmagot a minőség, a mennyiség és a stressztűrő képesség figyelembe vételével?
• - Milyen módon csökkenthető a vegyszerhasználat úgy, hogy az új és legveszélyesebb (kukoricamoly, csíkos mozaik, vetési bagolylepke, fuzáriózis) kihívásoknak is megfeleljen?
• - Hogyan tudjuk a talaj tápanyagtartalmát költséghatékonyan feljavítani a 70-es évek szintjére, hogy ne éhezzenek tovább a növényeink?
• - Mik a legújabb technológiák az új kórokozók és kártevők ellen, valamint a rezisztencia kezelésére?
• - Hogyan használhatja ki a fiatal gazdáknak szóló pályázatot a gabonatermesztésben, és milyen öntözéses-gépes támogatások lesznek, és ezekre hogyan készüljön fel már most?
• - Hogyan időzítsük a kukorica betakarítását úgy, hogy a szárítási költség ne vigye el a profitot, de még a búza elvetésére is legyen idő?
• - Hogyan nyerjünk több százezer forintot csupán csak az értékesítés optimális időzítésével?

A konferenciasorozat részletes programja és jelentkezés az alábbi oldalon: http://www.magro.hu/konferencia

Magyarországon a gabonatermesztés olyan, mint a foci vagy a gyereknevelés: mindenki ért hozzá. Mindenki egy picit máshogy csinálja, és általában meg vagyunk győződve arról, hogy amit csinálunk, az pontosan úgy a legjobb. De vajon tényleg így van ez? Egy biztos, fejlesztésre, és javulásra mindig szükség lesz, és most erre egy remek lehetőséget biztosít a Magro.hu.Mintegy 2 millió hektáron hozzávetőlegesen 200 ezer gazda és agrárvállalkozás termeszt évről-évre kukoricát vagy búzát Magyarországon. Tapasztalatban nincs hiány, hiszen a szereplők zöme több évtizede végzi ezt a tevékenységet. A friss tudásra azonban igény mutatkozik, vagy kellene, hogy mutatkozzon, mivel jelenleg a hazai mezőgazdasági termelők mintegy 17 százalékának van csak mezőgazdasági végzettsége és évente számos innováció jelenik meg a területen. És az is tény, hogy itthon a termelés

hatékonysága jelentősen elmarad az élen járó országokban tapasztaltaktól.

Gyümölcseink (vagy zöldségeink) között a legkényesebb a szamóca. Szezonja most van. Sokkal többen kedvelik, mint ahányan termesztik. Kiskerti, szabadföldi, fóliás nevelése számos buktatóval jár, de akinek lehetősége van rá, érdemes próbálkozni vele. Sokhelyütt árusítanak folytontermőnek hirdetett edényes vagy ámpolna szamócát is. Nagy reményeink ne legyenek, ami biztosnak tűnik, hogy ezekről egyszer biztos csemegézhetünk.

Tegnapi posztunkban említettük, hogy a körtefa sok türelemmel és ügyes nyisszantásokkal kerítéssé, sövénnyé is alakítható. A vállalkozó és alkotó szellemű kertész azonban nem elégszik meg ennyivel, hanem a gyümölcsök formáját is igyekszik befolyásolni. Legalábbis Kínában nagy divatja van ennek.

Tegnap szinte egész nap nem ment az internet, gondoltam, hőgutát kapott , ahogy majdnem én is, néhány növényem a gangon, és Kim Dzsongun (vagy Jong-un, kinek hogy tetszik) Észak-Koreában, ahol az elmúlt 50 év legnagyobb szárazsága pusztít. A fiatal vezető a terméshozam növelését muzsikával szeretné megoldani. A hatóságok így különleges kísérletbe kezdtek:  katonai zenekarokat vezényelnek a rizsföldekre, hogy a gabona gyorsabban nőjön és nagyobb szemeket hozzon.

A rejtélyes módon készült és a dél-koreai médiához került fotó szerint a katonai egyenruhás zenekar dobbal, akkordeonnal, több énekessel, mikrofonokkal és erősítővel felszerelkezve próbál hatást gyakorolni a rizsre. Az alapötlet a rizs inspirálása, hogy gyorsabban és nagyobbra nőjön. Cél még a földművesek zenés lelkesítése is, de a fotót elnézve ők ezt nem értékelik annyira. Vagy még nem jutottak túl a kezdeti döbbeneten

Mindenestre a zenés növénytermesztés nem új találmány arrafelé: Kínában már a kulturális forradalom idején zenekarok szórakoztatták a termőföldek lakóit. Most Észak-Koreán a sor. A nagy igyekezetben persze marad még energia arra is, hogy gőzerővel kinyomozzák, ki készítette és juttatta ki a fotókat az országból.

Végül is, ha belegondolunk, állítólag a virágok, szobanövények is szebben fejlődnek, ha beszélünk hozzájuk. Akkor a zene miért ne tetszhetne a rizsnek?!

Forrás: itt és itt.