Ha március első napjaiban szép napsütéses az idő, az a néphit szerint sok jóval kecsegtet.

A régi rómaiaknál március az év első hónapja volt, egyben a hadba vonulás időszaka is. Úgy tartották, szerencsét hoz, ha a háborút ilyenkor indítják. Ezért is kapta a hónap nevét a háború istenéről, Marsról.

Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni márciust - a 21-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

A földműveseknek a március már a tavaszi munka kezdete a mezőn, a szőlőben. Bár egy népi bölcsesség szerint "amíg a föld a csizmára tapad, nem szabad a talajra lépni", azért lassan a  konyhakertben is beindul az élet: az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, hagymát, krumplit. Vége a téli kézimunkázásnak, szövésnek, fonásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.

A márciusi változó időjáráshoz sok népi megfigyelés kapcsolódik:

- Március, ha nedves, gazdának nem kedvez.

- Valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben.

- Ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves.

- Fú és havaz, úgy lesz tavasz.

- Tavaszbúza ravasz búza.

- Ha január meleg volt, március hideg.

- Száraz március szép májust jövendöl.

10. hét:

- március 7. (Tamás): Szerelemjósló nap. Ha a lány tudni akarja, melyik irányból érkezik a vőlegénye, Szent Tamás napjának éjjelén meg kell zörgetnie a kaput, és amerről erősebb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!