Ember, állat és persze a növény is február közepén már érzékeli, hogy a világos égbolton másként süt a nap, mint a legsötétebb téli hónapokban. Legalább másfél órával tovább van világos, mint az év végi napokon. Március harmadik hetében a tavaszi napéjegyenlőség újabb fordulópont lesz, ekkortól már tovább lesz világos, mint sötét.
A dúsan virágzó harangvirágbokorhoz időnként hozzá kell nyúlni
Ilyenkor a talaj még sok helyen fagyott, de ez nem hátráltatja a kerti tervek szövögetését. Mit nem szabad elfelejteni? Általában soha nem jut idő az évelő lágyszárú és az elfásodó gyökérnyakú növények tőosztásos szaporítására, holott erre időnként sort kellene keríteni. Az évelő lágyszárúak között sok egyéb mellett olyanok vannak, mint a cickafark, harangvirág, kerti mályvarózsa, kerti tollbuga , kokárdavirág, méhbalzsam, olasznád, őszirózsa, párducvirág vagy a veronika.
A cickafark is szereti, ha szétosztjuk
Ezek idővel úgy besűrűsödnek, hogy csak satnya szárakat hoznak, képtelenek normálisan fejlődni. Az ilyen legyengült társaságra jellemző az is, hogy a csak a külső peremén van élet, a tövek közepe pusztul. Kora tavasszal megreszelt, éles ásóval a felpuhult, vagy előző este beöntözött ágyásban szét kell választani a csoportot. Ha jól sikerül a művelet, akkor földdel együtt sikerül kiemelni a gyökeres növényt és így lehet átpakolni az új helyére, amit trágyázással és talajfertőtlenítéssel elő kell készíteni.
A másik csoportot a húsos vagy elfásodó gyökérnyakú fajok alkotják. Ide tartozik az árnyliliom, csillagfürt, fáklyaliliom, hunyor, sásliliom, sisakvirág, szívvirág, pünkösdirózsa, üröm, rózsanád, tündérfürt.
Ezek általában lassabban növekednek, de ettől függetlenül, ha jól érzik magukat, akkor besűrűsödnek. Ennek a csoportnak a szétosztása már kissé bonyolultabb, mint az előzőeké. Ki kell ásni őket, és a vastag fásodott részt alaposan szemügyre kell venni. Ehhez viszont a legjobb, ha slaggal lemossuk. Az ügyes kertész anélkül meg tudja ezt oldani, hogy eltömődne a fürdőkád lefolyója, ugyanis bármennyire is kellemes a kinti hőmérséklet a kerti csapot még nem ajánlott hadra fogni.
Fel kell ismerni az életképes rügyeket: ha ezek egymástól olyan távolságra vannak, hogy a gyökérnyakat szét tudjuk törni anélkül, hogy ezek sérülnének, akkor meg kell próbálni. (E növények többségének a sikeresebb szaporítása a dugványozás, ezért ez a fajta tőosztást inkább csak egy olyan ifjító mélymetszésként kell végrehajtani, amelynek eredménye néhány életképes sarj is lehet.) A válogatásnál fontos az is, hogy egy-egy önálló résznek jusson minél több vékony gyökér is. Az új hely kialakításánál ügyeljünk arra, hogy a sebhez és az élő hajszálgyökerekhez közvetlenül ne érjen se mű-, se szerves trágya, ez ugyanis vitriolként szétégeti.
Szerző: Czauner Péter
Forrásokért katt a képekre.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
Utolsó kommentek