A természetben nagyon sokféle növény él egymás mellett, és ennek a faj- és fajtagazdagságnak meg is van az eredménye: nincsenek jelentősebb betegségek és kártevők. Ezzel szemben egy átlagos kert nem túlságosan fajgazdag, ami melegágya a kártevők, kórokozók elszaporodásának.
Vegyes kultúrák kialakításával és a megfelelő növények társításával nagyon sokat tehetünk kiskertünk egészségéért. Ebben segítenek a gyógynövények is, melyeket növényvédelemre és tápanyag-utánpótlásra egyaránt sikerrel használhatunk. Segítségükkel a terméshozamot is növelhetjük, mert szín- és szagingereket (illóolajok) bocsátanak ki, melyek odavonzzák a hasznos beporzó rovarokat, így nagyobb termésre van kilátás.
Növénytársítások:
- Azt mindig is tudtuk, hogy a burgonya nagyon finom köménnyel fűszerezve. Ugyanez a helyzet, ha a kertben egymás mellé ültetjük őket: a krumpli jobb ízű lesz a közelben fejlődő köménytől.
- A bab és a kukorica párosa közismert: a felfutó hüvelyes a tengeriszárat használja támasztéknak.
- Az uborka bő terméssel hálálja meg, ha bazsalikomot ültetünk mellé, mert ez utóbbi illóolaja sok beporzót csábít oda.
- A hasznos rovarok vonzásában az ernyősvirágúak is jeleskednek: a sárgarépa, a felvirágzott petrezselyem vagy a zeller lágybogarakat és zengőlegyeket hívnak, melyek nagy pusztítói a levéltetveknek.
- A kapor elriasztja a sárgarépa-gyökértetűt.
- Ha káposztafélék mellé koriandert ültetünk, kevesebb földibolhára és káposztapoloskára számíthatunk.
A kiskertek kedvelt virágai közül sokan egyben nagyon hasznos társnövények is. Az egyik klasszikus a bársonyvirág, azaz a büdöske, mely elriasztja a drótférgeket, gyéríti a fonálférgeket, hatásos lótücsök és meztelen csiga ellen, és vonzza a hasznos vadméheket és fürkészdarazsakat.
A körömvirág vonzza a levéltetveket pusztító fátyolkát, zengőlegyet, lágybogarat, és riasztja a burgonyabogarat és a fonálférget. Ha gyümölcsfák tányérjába büdöskével együtt ültetjük, még jobb hatást érhetünk el.
Közönséges lágybogár
A sarkantyúka vonzza a tetveket, így fejti ki jótékony hatását. Jól véd a káposztaféléket idén nagymértékben támadó lisztecske ellen is. A paradicsom és a burgonya mellett nemcsak jól mutat, de távol is tartja a kórokozókat. Gyümölcsfák köré telepítve a vértetvek ellen hatékony.
Az ajakos gyógy- és fűszernövények a hasznos beporzóknak mutatják meg a helyes utat, emellett védenek több kártevőtől is.
Az orvosi zsálya hernyók, tetvek, csigák, míg a menta a levéltetű, a földibolha és a káposzta-bagolylepke ellen véd. Mindkét növényt az ágyás szélére érdemes ültetni, hogy gyors terjedésükkel ne nyomják el a haszonnövényeket.
A bazsalikom légy-és szúnyogriasztó hatású, így érdemes belőle olyan helyre is ültetni, ahol szép nyári estéken üldögélni szoktunk.
A borsikafű a babféléket védi a fekete levéltetűtől. Ezt is érdemes a szélekre ültetni, mert a tetű a szélső növényeket támadja meg először.
A gilisztaűző varádics hangyák ellen jó, és ezt a hatását akkor is kifejti, ha a főzetével locsolunk.
Fotó: Emil Kis
A kakukkfű a csigákat, az útifűfajok a levéltetveket tartják távol és védenek a káposzta-gyökérgolyvát okozó gombától.
Ugyancsak a gombák ellen hatásos a kamilla és a cickafark.
Cickafark
Ahogy a gilisztaűző varádicsnál már említettük, nemcsak az segít, ha a gyógynövényeket a haszonnövények mellé ültetjük, hanem a belőlük készült levekkel is hasonló eredményeket érhetünk el.
A növényi levek elkészítéséhez használhatunk friss vagy szárított növényeket. Ha magunk nem szárítottunk, nyugodtan megvehetjük a kereskedelemben kapható szárított gyógynövényeket. A léhez legjobb az esővíz, de legalábbis lágy vizet használjunk, és ne fémedényben készítsük!
Ha frissen szedett növényből készítjük, öntsük fel vízzel, jól gyúrjuk át, majd hagyjuk állni.
E körből a legismertebb talán a csalán, mely ásványianyag-tartalmának köszönhetően erősíti a növényeket.
Elkészítés: 1 kg friss (15 dkg szárított) csalánhoz 10 l vizet adunk, majd 36-48 óra állás után hígítatlanul használhatjuk. Ha 2 hétig erjesztjük – amit lakásban ne tegyünk, mert a szag minket is elűz -, akkor már 1:50 hígításban hetente használjuk permetlének. Öntözővízbe is tehetjük, de közvetlenül a növényre is permetezhetjük. Az is nagyon hatásos, ha a csalánt talajtakaróként szétterítjük, mert a benne található vas és nitrogén így bemosódik a talajba.
A mezei zsurlót gombabetegségek ellen megelőzésként használhatjuk, mert magas szilíciumtartalma erősíti a sejteket, így a növények ellenállóbbak lesznek.
Elkészítés: 30 dkg zsurlót 5 l vízben 1 órát főzzük, majd ha kihűlt, ötszörös hígításban permetezünk vele.
Mezei zsurló
A gilisztaűző varádics rovarok ellen véd por vagy permet formájában.
Elkészítés: 30 dkg varádicsvirágot leforrázunk 10 l vízzel, kihűtjük, és máris permetezhetünk vele.
Végül, de nem utolsósorban essék szó a zseniális fokhagymáról is, mely ültetve és locsolva egyaránt elűzi a talajlakó kártevőket az ágyásból.
Elkészítés: Az összezúzott fokhagymát növényi olajjal leöntjük, hogy ellepje, 2 napig a hűtőszekrényben állni hagyjuk, majd leszűrjük és vízzel hígítjuk (4 ek olaj + 4 dl víz).
Amikor téli estéken már a jövő évi ültetéseken gondolkodunk, jó, ha figyelembe vesszük a fenti tudnivalókat, hiszen a jól megválasztott növények társítása sok bosszúságtól kímélheti meg a kertészt.
A poszt Cseperkálóné Mirek Barbara ökológiai szemléletű kertészmérnök, növényorvos azonos című előadása alapján készült.
Képek forrásához katt a fotókra.
Utolsó kommentek