A tetők növényzettel való borítása nem mai találmány: évezredes hagyományai vannak, hiszen az ókori Kelet függőkertjei tulajdonképpen zöldtetők voltak. Szélsőséges éghajlatú vidékeken is évszázadok óta alkalmazzák, mert hőmérséklet-kiegyenlítő hatására már régen rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtetők alatti helyiségeket. A modern építészetben a XX. század elején Le Corbusier alkalmazta a gyakorlatban is hitvallását: "Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva."