Nagy igyekezettel folyik a keszthelyi Festetics-kastély felújítása. A bezárt kapura aggatott ragacsokból és az ilyenkor megszokott plakátokról kiderül, hogy a látogathatóság zavartalan, viszont egy-másfél év alatt elkészülnek a kétmilliárdos munkával. A tervek szerint beruházás várhatóan 2015 végéig fejeződik be.
Hogy a kastélyban mi történik, nem tudom, mert az idén tavasszal csak a parkban vizitáltam. A nyilvános pályázati közleményeket olvasgatva kiderül, az intézményen belül három fő helyszínen zajlanak a munkálatok. A kastély főépületében megújul a főbejárat és környéke, az emeleti kiállítás, a pincében található bormúzeum területe, az irodaszárny, a gazdasági bejárat és a hűtőgépház, valamint az ideiglenes kiállítótér, összesen több mint 1500 négyzetméteren. A fejlesztések legjelentősebb eleme mintegy 1,1 milliárd forintos építési költséggel az egykori Amazon Szálló turisztikai hasznosítása, a leromlott műemlék megmentése. A felújított épületben „Főúri utazások” címmel nyílik majd állandó kiállítás, valamint veteránautó-látogatóközpont is helyet kap, gondolom ez amolyan időjárás független csalogató, izgalmasabb, mint a lovaskocsi-kiállítás.
A beruházás harmadik elemeként megújul a kastély pálmaháza, új látnivalóként a lepkeház és a növényház is része lesz a látogatási útvonalnak. A fejlesztés legfőbb célja a keszthelyi Festetics-kastély vonzerejének növelése, a Festetics-örökség hatékonyabb kiaknázása.
A keszthelyi kastélypark az ország kevés történeti kertjeinek egyike, amely jelenlegi szétszabdalt és csonka formájában is párját ritkítja, nemcsak változatosan és gazdagon kialakított részletei, egzotikus növényfajai és kertépítészeti különlegességei okán, hanem széleskörű ismertsége miatt is. A park 1945 után súlyos károkat szenvedett: területét felosztották, majd 1986-ban közúttal szelték ketté. Ugyanebben az évben elkészült a park felújítása is, ám az akkori jó szándékú beavatkozások nem a történeti hitelesség jegyében történtek.
Most a rekonstrukció keretében mintegy nyolchektáros területen állítják helyre a veszélyeztetett vagy már teljesen eltűnt kertépítészeti elemeket: a hercegnői kamarakertet, valamint a tavat és a hidat. A beruházás keretében több száz idős fa ápolását és újak ültetését, cserjék, rózsák, talajtakaró és évelők telepítését, a tó helyreállítását, padok kihelyezését, szórt burkolat építését és gyepesítést tervez a kastélymúzeum.
Az ígéretek szerint műemléki, művészettörténeti, kerttörténeti és kertépítészeti szempontból is az 1885-89 között megvalósult állapot lehető legpontosabb helyreállítására törekszik. A kastélypark ekkori kinézete az angol Henry Ernest Milner nevéhez fűződik, aki a viktoriánus kertművészet példáihoz méltó kertet alkotott Keszthelyen. A park akkori stílusjegyeinek, térszerkezetének, növényállományának helyreállítása mellett a beruházás a védett növény- és állatfajok létfeltételeinek biztosítására és a sajátos élőhelyek védelmére is törekszik. Az alapos történeti és kertrégészeti kutatáson alapuló tervek elkészítését geodéziai és növényállapot-felmérés is segítette.
A parkban folyó munkára következtetni lehet néhány adatból, amelyet a KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0042 pályázati azonosítóhoz tartozó dokumentumból másoltam.
A keszthelyi kastélypark projektszámokban:
• megújuló kastélypark: 7,9 ha
• idős fák ápolása: 231 db
• cserjék ifjító metszése: 250 db
• szórt burkolat építése: 13 119 m2
• tó rekonstrukció: 851 m2
• előnevelt fák telepítése: 147 db
• cserje-, rózsa-, talajtakaró-, és évelőtelepítés: 3 281 db
• gyepesítés és meglévő gyepfelületek felújítása: 4,1 ha
• parter és a díszudvar zöldfelület-rekonstrukciója: 4 835 m2
• hercegnői kamarakert teljes rekonstrukciója: 843 m2
• padok telepítése: 36 db
Szerző: Czauner Péter
Saját fotók, ill. forrásokért katt a képekre.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
