A változó éghajlat a termelésünket, a mindennapjainkat, a szemléletünket, és ezzel együtt a pénztárcánkat is érinteni fogja. Sőt már most tapasztaljuk, a kérdés az, megértettük-e ennek következményeit, veszélyét. Erről a témáról szervezett konferenciát a Magro.hu mezőgazdasági piactér országosan 4 helyszínen, Budapesten, Kaposváron, Berettyóújfalun és Szegeden, Gazdag Gazda Konferenciasorozat címen.

 

A szakmai fejlődésre nyitott gazdák hallgatták végig a klimatikus hatásokat elemző tudományterületek előadásait, a hatóságok képviselőit, és a cégek mindennapi gyakorlatában már rendelkezésünkre álló megoldásait. A konferencián területük szakértői vették végig a szélsőséges időjárásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatásait a termesztés minden pontján. A talaj-előkészítéstől a betárolásig bemutatták, hogyan kell reagálni a megváltozott körülményekre, a fajtakiválasztásra, a műtrágya használatára, a növényvédelemre, a betakarításra, a kereskedelemre.

Az alábbiakban néhány előadás rövid összefoglalóját adjuk közre.

A globális felmelegedésnek az árakra, magára a kereskedelemre, sőt konkrétan a kereskedelmi útvonalakra is hatása van. Ez már nem csak Celsius fokban és milliméterben, de pénzben is mérhetővé válik. Németh István (ügyvezető, Magro.hu) a mezőgazdasági piactéren szerzett tapasztalatait, és hosszabb távú következtetéseit osztotta meg a jelenlévőkkel. Ugyanis a hőmérséklet emelkedésével nemcsak a terméseredmények, hanem annak kereskedelmi lehetőségei is hektikussá válnak. Épp ezért kell a magyar gazdáknak a gabonaértékesítésben három befolyásoló tényezőjével számolnia: ez pedig az információ, a tárolókapacitás és az ügyfélkör. Ma már nagyon sokan kereskednek alternatív kereskedelmi csatornákon, így pl. az online piactéren, s ezeknek a jelentősége a gazdák körében nőni fog – hívta fel a figyelmet a gabonapiaci szakértő.

 

Minden harmadik vekni

Már 50 éve folyik búzanemesítés Szegeden, eközben 80 fajta került elismerésre – tudtuk meg Dr. Cseuz László búzanemesítőtől (Gabonakutató Nonprofit Kft.). Azonban a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk is veszélybe kerül a növekvő számú időjárási anomáliák miatt. A felhasználható víz mennyisége csökken, ugyanakkor új kártevők és betegségek jelennek meg. Így a szárazságtűrés kutatása az egyik legnagyobb kihívása manapság a nemesítőknek. A legjobb eredményeket a GK Csillag őszi búza, a GK Bétadúr durumbúza és a GK Szemes tritikálé érte el az elmúlt évben. A szegedi nemesítő büszkén hívta fel a figyelmünket, hogy jelenleg a hazai asztalokra került kenyerek 1/3-a szegedi búzákból készült.

Az iparszerű mezőgazdaság következményei

Azzal, hogy elvisszük a talajainkról a fő- és melléktermékeket, mi magunk csökkentjük le a talajélet intenzitását, ezzel megakadályozzuk a talajunk megújulását - hallhattuk Daoda Zoltántól, az AGRO.bio Hungary Kft szakmai igazgatójától. És ezzel hibás lépéseink sorozata nem is ért véget: a művelés hibás technológiai megválasztása a talaj szerkezetét roncsolja és kiüríti a talaj szén-készletét, az esetleg lehetséges öntözéssel pedig hosszútávon épp a talajvízszint süllyedését érjük el. A betömődött talajainkban denitrifikáció zajlik le, és innen egyenes az út a nitrát talajvízbe kerüléséig. Ezzel szemben a talajbaktériumok a légköri nitrogént viszik be a körforgásba, mégis felvehetővé kezd válni a foszfor és a kálium, és még a talajszerkezetünk is javulni fog, ami pedig már jobb vízháztartást eredményez.

A józan ész kérdése

„A jövő már nem az, ami lehetett volna, ha az emberek használták volna a józan eszüket.” A jól ismert idézetet ezúttal Tresó Istvántól, a K&H Agrárüzletágának ügyvezető igazgatójától hallhattuk. A valóban gondolatébresztő előadásban az volt különösen érdekes, hogy nem termelőtől, hanem külső szemlélőtől, de a legnagyobb agrárfinanszírozóként mégiscsak a hazai termelők reakcióit ismerő, kiismerő bankártól hallhattuk. Egyedül az nem volt meglepő, hogy a számok bizonyítottak mindent. Ugyanis míg a 90-es években 5,4 milliárdan éltünk a Földön, és átlagban 0,3 hektár termőföld jutott volna egyenként mindannyiunknak az élelmiszerszükségleteink előállításához, addig 2050-ben (35 év múlva!) a 9,2 milliárd embernek mindezt 0,16 hektáron kell(ene) megoldania. Ezek már sok helyen sokszor elhangzott, ismert számok. Viszont a támogatottságunk és terméseredményeink szembe állítása a nyugat-európai országokéval, és a szembesülés a hatékonyságbeli elmaradásunkkal - és annak következményeivel, több volt, mint elgondolkodtató.

A konferenciasorozat jövőre folytatódik...

Forrás: Magro.hu

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!