Az orvosi zsálya

Nyílik a zsályám a gangon, ami kicsit korai, akárcsak idén sok más növénynél, de a virágokról legalább eszembe jutott, milyen régen használtam. Pedig nagyon sok mindenre jó: ételben, veteményesben, házi patikában egyaránt. Ez utóbbit bizonyítja tudományos neve is, a Salvia officinalis (salvia= gyógyítani).

P1020892.JPG

mfa_1.jpg

Április - Szent György hava

18. hét:

- április 28. (Valéria): Férfiaknak dologtiltó nap: semmit nem szabad vetni. Amilyen a mai időjárás, 40 napig hasonló várható.

- április 30. (Katalin, Kitti): Termés- és időjósló nap: ha szép idő van, jó lesz a termés, ha nem, akkor ne is reménykedjünk! Dologtiltó nap is: tilos konyhai veteményeket vetni.

A héten május havába lépünk; nevét Maiáról, a föld termékenységének római istennőjéről kapta. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

Május – Pünkösd hava

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük, esetleg lányrokonuk udvarába. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának szimbóluma, és a legtöbb esetben szerelmi vallomás is: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 4. (Mónika, Flórián): Anyák napja minden országban máskor van, de a legtöbb helyen májusban ünneplik. Nálunk május első vasárnapján. Az anyák ünneplése az ókori Görögországban kezdődött, ahol Rheának, az istenek anyjának (és vele együtt minden édesanyának) tartottak tavaszi ünnepségeket. Magyarországon 1925-ben volt az első hivatalos anyák napja.

A fecskékről szóló előző posztunkban megismerkedhettünk a füsti és a molnárfecskével, a folytatásban további közlei és távoli rokonok jönnek.

Tudta? A partifecske minden alkalmat kihasznál a fészkelésre

parti fecske-csonkapeter_9899.jpg

Corvinus Díszkert 2014

logo_1.png

A nagy sikerű Corvinus Díszkert Kertészeti és Gasztronómiai Szakkiállítás és Vásár 2014-ben 27. alkalommal nyitja meg kapuit a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétumában.

Az április 25-27. között megrendezésre kerülő kiállítás és vásár három napján idén is gyönyörű környezetben szerezhetjük be az egynyári és évelő virágokat, fűszernövényeket, cserjéket. Péntekre ugyan sok esőt jósolnak, de aki aznap látogat el a kiállításra, előadásokon, bemutatókon mindent megtudhat a faápolásról.

FUV_6295_1.jpg

A hétvégére viszont már kisüt a nap, így nem csak a fedett helyeken látogatható bonszáj, kaktusz, orchidea és bromélia kiállításokat lehet megnézni, de naponta többször szakvezetéssel egybekötött sétát tehetünk az arborétum területén. Idén is több érdekes előadás lesz kertészeti témában, pl. a biokertről és a permakultúráról, valamint növényápolási szaktanácsokat is kaphatnak az érdeklődők.

A kertészeti termékek mellett borászok, pálinka- és sörfőzdék képviselői, sajtkészítők, mézek és egyéb finomságok előállítói is ott lesznek. El lehet majd lesni a sajt- és a csokoládékészítés csínját-bínját, vasárnap pedig a sör- és pálinkafőzés rejtelmeibe nyerhetünk betekintést.

A belépőjeggyel naponta többször ki-be lehet mászkálni, a kiállítás péntektől vasárnapig 9.00-19.00 óráig látogatható. További tudnivalók és a 3 nap részletes programja itt.

Aki pedig 2 kérdésre helyesen válaszol, páros belépőjegyet nyerhet a kiállításra!

1. Hányadik alkalommal rendezik meg 2014-ben a Corvinus Díszkert kiállítást?

2. Hol lesz a kiállítás?

A válaszokat 2014. április 24. csütörtök 12.00 óráig (délig) várjuk a kapanyelinfo@gmail.com címre. A helyes válaszokat beküldők között 5 páros belépőt sorsolunk ki.

Sok sikert, a kiállításon pedig jó szórakozást!

Szexjáték cicusoknak

Az állandó helyszűkével küszködő városi hobbikertésznek nagy csapás, ha birodalmát házi kedvencekkel is meg kell osztani. Az ebekkel egyszerűbb a helyzet: legtöbbjüknek egy kerítés vagy kennel megálljt parancsol. A macskák viszont amolyan 3D-s jószágok, nemcsak a talajon szaladgálnak, ügyesen másznak fára, kerítésre, őket sokkal nehezebben lehet kordába kényszeríteni.

CIRMOS másolata.JPG

Az első Föld napját 1970. április 22-én tartották Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére. 20 évvel később az időközben alternatív energiaforrások kutatójává és szakértőjévé lett alapító és barátai már egy világmozgalom részeseiként hívták fel a figyelmet az ökológiai válságra.

Föld napja zászló.jpg

Április - Szent György hava

17. hét

- április 21. (Konrád) Húsvéthétfő: A locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra vezethető vissza. A tojás ezen kívül Jézus újjászületését, piros színe a vérét jelképezi.

A locsolók a lányokat a patakhoz, folyóhoz, kúthoz vitték, és ott vagy megmártották őket, vagy vödörszám öntötték rájuk a vizet. De csak délig, utána már nem volt illendő.

Jutalmuk hímes tojás volt: a kisfiúknak hagymahéjban festett, a férfiaknak sokszor szöveges.

- április 22. (Csilla): Húsvétkedd, a visszalocsolás napja volt. A lányok két oldalról végigállták az utat, ezért a legények nem mertek arra menni dolgozni, inkább a kerten át szöktek ki a mezőre. Aki mégis az utcára keveredett, pórul járt.

- április 24. (György): Sárkányölő Szent György napján hajtották ki először az állatokat, mert a fű már elég nagy a legeltetéshez.
Gonoszjáró nap is, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.

Féregűző nap: kitakarítják a lakást, az istállót. A falubeliek körbejárják a földjeiket, megfürdetik az állatokat.
Ilyenkor kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.
Ha Szent György nap előtt megszólal a béka, nem lesz eső a nyáron; a mennydörgés a bő termés előjelzője.

- április 25. (Márk): A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják.
Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.
Ha a fülemüle hallgat, változékony lesz a tavasz, ha énekel, szép idő lesz.

Indul a fűnyírás

Ha a fűnyírásnak lenne hagyománya, akkor csak Szent György napján, április 24-én kellene kezdeni tologatni a gépet. Már csak azért is, mert átlagos évben a pásztorember ilyenkor ereszti ki a legelőre jószágait. A tapasztalat szerint ugyanis ekkor már képes eltartani az állatot a friss növekmény. Az okoskodást a hobbikertészek nyelvére fordítva: április végén már biztosan elő kell venni a fűnyírót. Sok öntevékeny kerttulajdonos számára a fűnyírás jelenti a kertészkedés csúcsát. Ez csak részben igaz, de nagyon fontos, hogy e rabszolgamunkához milyen segítséget, gépet választunk.

150_Years_of_Mowers_-_In_the_park-e1393173020673_1.jpgA fűnyíróknak múzeumuk is van

Aki kertjét eddig csak a fű-fa-virág koncepció alapján alakította ki, mert mondjuk ódzkodott a kapálás-gyomlálás problémájától, annak jó hír, hogy igenis érdemes megfontolni egy kis konyhakert létrehozását. Több okból is: a díszkertekben a fűnyírást nem lehet megúszni, viszont ha kialakítunk pár veteményes ágyást, máris kevesebb füvet kell nyírni, több friss zöldség kerül az asztalra, és több marad a pénztárcában, mint a zöldségesnél. Így aztán semmi okunk lemondani erről a lehetőségről!

A néphagyomány a nagycsütörtököt zöldnek is nevezi: így a böjt vége felé ezen a napon csak zöld növényeket ehetünk, amelyek már megteremnek a kertben. Szerencsére nincs nehéz dolgunk, mert a legkorábban kikelő zöldségfélék zöldek is, finomak is. E nap jellegzetes ételei a saláta, a sóska, a spenót, és legfőképpen a friss csalán, amit minden ételbe belefőztek, hogy megtisztulást és bő termést hozzon. A biztonság kedvéért a csirkék is kaptak vagdalt csalánt, nehogy őket elkerülje a bőség.

Urtica_dioica_Nagy_csalán.jpg

Tudta? Hazánkban 3 fecskefaj fordul elő

A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott (a múlt idő nem elírás!) a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek csicsergő madara. Színezete felül acélkék (távolabbról ez feketének tűnik), az alsó oldala fehér, torka téglavörös. Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai.

füsti fecske-csonkapeter_0830.jpg

A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.

molnárfecske-csonkapeter_0853.jpg

A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.

parti fecske-csonkapeter_3128.jpg

A leggyakrabban használt fűszer- és gyógynövények eredetileg nagyon sokféle, különböző éghajlatú vidékről származnak, így igényeik is eltérőek. Ennek ellenére mindegyikük jól érezheti magát a kertünkben, ha fűszerspirált építünk. Maga az ötlet annyira zseniális, hogy akár a természet is megalkothatta volna, hiszen erre az alakzatra számos példa létezik.

Spirals-inspired-by-nature_wm.jpg

csalán.jpg

Április - Szent György hava

16. hét:

- április 14. (Tibor): Ha üde zöld a vetés, jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

- április 17. (Rudolf): Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás: "a harangok Rómába mennek", és legközelebb nagyszombaton szólalnak meg.
Zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor spenótot, sóskát, fiatal csalánt főztek, hogy jó termés legyen. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.

- április 18. (Nagypéntek): A legszigorúbb böjt és általános tisztálkodás napja: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, az állatokat is megfürdetik. Aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség, sőt ez a mosakodás megszépít és szeplők ellen is hatásos.

Ha nagypénteken esik, jó lesz a tavasz, ha szép az idő, üszkös lesz a termés.

 

A hétvégére mondanak derűt, borút, úgyhogy jobb, ha minden eshetőségre felkészülünk. Szerencsére annyi program lesz országszerte, hogy akkor sem kell kétségbe esnünk, ha esetleg a kertben nem találunk elfoglaltságot, vagy az időjárás nem kedvező a kinti munkához.

esős tavasz.jpg

Az orgonák pompás, illatos tavaszi növények. Általában az érettségi ballagásra bontanak virágot, a legtöbb helyen ingyenes tömegvirágként a vonulási útvonal és az osztálytermek díszeként illatoznak a szimpla vagy dupla fajták. Az idén azonban másról kell gondoskodni a teremdíszítőknek, ami nagy baj, ugyanis sok bokrot egyedül a virágtolvajok metszenek.

orgona.jpg

A kerti tó - a rendelkezésre álló helytől függetlenül - egyre nagyobb divat, és tényleg akár egy lavórral, vagy némi ásással és tófóliával bárhol létrehozhatunk egy kis "vizesblokkot". A blogon korábban már többször esett szó a különböző méretű tavakról, amelyek kialakításánál fontos, hogy néhány szabályt szem előtt tartsunk.

paddal.jpg

Megfigyelték, hogy a növények nem egyformán használják fel a tápanyagokat: vannak éhesebbek, amelyek hamar "kizsigerelik" a talajt, mások kevesebbel is beérik. Képletesen szólva, ha az éhesek mindig ugyanabból a tálból esznek, az gyorsan kiürül, míg a kis étkűek táljában megmarad az étel. Ezért célszerű, ha minden étkezésnél mindenki eggyel arrébb ül, és a másik tálból fogyaszt.

Ez a vetésforgó alapja, vagyis, hogy minden növény a következő évben más ágyásba kerül, mint ahol előzőleg volt. Így a talajnak van ideje feltöltődni, és a tápanyag is egyenletesebben fogy belőle.

kiszebab.jpg Kiszehajtás

- április 8. (Dénes) – A név a görög Dionüsziosz névből ered, melynek jelentése: Dionüszosznak – azaz a bor és a szőlő istenének - ajánlott.

- április 13. (Ida): Virágvasárnap, a húsvét előtti vasárnap. Sok helyen az egész hetet "virághétnek” hívják, amely a legalkalmasabb időszak a virágmagvak vetésére.

Virágvasárnap a barkaszentelés, a villőzés és/vagy a kiszehajtás napja is. A katolikus egyházban a virágvasárnapi mise előtt pálma- és olajfaágakat áldanak meg; a mi éghajlatunkon ezeket helyettesíti a barka, amely megszentelve tűz, villámcsapás és zivatar ellen hatásos. Ezenkívül rontás ellen is véd, ezért pl. a Zemplénben a szentkép alatt tartották.

A kert földjébe tűzött barkaág elűzi a férgeket.

Egyes vidékeken virágvasárnap volt a kiszehajtás. A kisze általában menyecskének öltöztetett szalmabábu, aki a telet, a betegségeket és a böjtöt jelképezi. Úgy tartották, aki elsőnek kezdi öltöztetni, nemsokára férjhez megy. Hogy megszabaduljanak tőle, a lányok végigvitték a falun, majd vagy elégették, vagy vízbe dobták.

A kiszehajtás mellett vagy helyett más vidékeken a villőzés volt szokásban. A villő szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaág, amellyel a lányok járták a házakat, és mindenhol elénekeltek egy nótát. A ház gazdasszonya kiment a lányokhoz, valamelyik villőágról letört egy gallyat, és sorra verte őket, hogy minél hamarabb férjhez menjenek. A villőző lányok ajándékba általában hímes tojást kaptak.

A tavaszi nagytakarítás, pakolászás során sok minden előkerül, amivel már régóta nem találkoztunk, vagy esetleg mindig kerülgettük, de nem tudtuk eldönteni, mi legyen vele. Notórius gyűjtögetőknél nem kérdés, hogy megtartják, de másoknak is érdemes megfontolni, mit lehet esetleg kezdeni egy-egy tönkrement vagy megunt tárggyal. Nem biztos, hogy minden szemétre való, a kertben sok dolgot újra lehet hasznosítani. Gondoljunk csak a blogon sokszor emlegetett "jelszóra": Ültetni bármibe lehet!

törött váza.jpgPl. törött agyagvázába: a pangó víz kizárt

A cseresznyefa (sakura) virágzása Japán-szerte a tavasz ünnepe. Nagy ország lévén március végétől májusig is eltart a japánkertek egyik legfontosabb jelképe előtti tisztelgés. Sokféle fajtája létezik, fehér, rózsaszín, 5 szirmú vagy telt virágú. Az egyik legkülönlegesebb a Cerasus 'Yoko', amelynek levelei még nincsenek, amikor virágzik, így fa koronája egy összefüggő rózsaszín felhő. A japán cseresznyék közös tulajdonsága, hogy rengeteg virágot hoznak, de termésük jellegtelen, nem ehető. A legelterjedtebb fajtákról hasznos összefoglaló olvasható itt.

IMG_0489.JPG

Trükkös kapálás

A gazok ellen folyamatos harcot kell vívni, aminek első lépése, hogy felismerjük a kert nemkívánatos látogatóit. Pusztításukat nem érdemes halogatni, mert az idő nekik dolgozik: erősödnek, sokasodnak. Nem feltétlenül kell vegyszerért nyúlni, ragyogó eszközök lehetnek ellenük puszta kezünkön kívül a kapafélék.

5.jpg

Aki a spenótot szereti, a mángoldot is fogja. Az ijesztő tudományos név (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. cicla - ráadásul csak egy a számos közül) ne rettentsen el senkit, hisz "csupán" a cékla legközelebbi rokonáról van szó. A spenótimádóknak pedig azért hasznos, mert íze hasonló, és június-júliustól a fagyokig szedhetjük, amikor spenót már rég nincsen.

garden-chard.jpg

A korán jött tavasz egyik nagy előnye, hogy a közterek, parkok is a szokásosnál korábban kivirulnak, így nem kell májusig várni, hogy folytathassuk Park Life sorozatunkat. Ma egy régi kedvenchez térünk vissza, mert megérdemli.

P1020715 másolata.JPG

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek