A bogyósok mellett a mogyoró az egyik legfurcsább növényünk. A hozzáértő nem keveri a mókusmogyorónak mondott csonthéjast a hasonló nevű hüvelyes földimogyoróval. A mostani írásunk témájául szolgáló mogyoróból kétféle nagy csoport létezik: a bokor (Corylus avellana) és a fa, ez utóbbi a törökmogyoró (Corylus colurna L.), mely parásodó törzsű, szép fa lesz. Levantei mogyorónak nevezett termése igen kellemes ízű. De sok kertben nem terméséért tartják, hanem elvadult dísznövényként él.

Vesd bele magad!

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) idén is elindítja a "Vesd Bele Magad!" Programot, melynek lebonyolítása általános iskolák közreműködésével zajlik.

1 éves a Kapanyél!

Talán észrevettétek, hogy ma ünnepi „fejdíszt” kapott a blog, amit külön köszönünk ifjú webdizájnerünknek, Ákosnak! Az ok pedig: a Kapanyél ma ünnepli 1. születésnapját!

Majdnem el is felejtettük, hogy pont egy éve történt az első kapavágás. Visszanéztük hát, melyek voltak a legfontosabb események az elmúlt 365 napban, és elkészítettük az éves mérleget.

Az első szárnypróbálgatások után 2011. április 19-e hozta meg az áttörést, amikor hidropóniás posztunk kikerült az Index címlapjára, és több mint 2000-en olvasták. Teltek a hónapok, egyre többször jelentünk meg a blogketrecben, és egyre többen kezdték látogatni a blogot. Megnéztük, melyek voltak a legolvasottabb posztjaink, de ebből nem szabad messzemenő következtetést levonnunk, hiszen abból az derülne ki, hogy a legtöbb olvasónk máját féltő nagyivó vagy méregkeverő, mert az első négy helyezett a japán mazsolafa, a máriatövis, a gyöngyvirág és a nadragulya lett.

Az évi 200 000 egyedi látogatóból mára kialakult egy állandó olvasótábor, mely nagy örömünkre szépen gyarapszik. Összesen 114 országból látogatták már meg a Kapanyelet, a környező országokon kívül sokan olvasnak bennünket Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Svájcban, a Benelux államokban. De szerepel a listán Kína, Szingapúr, Dél-Korea, India, Argentína, sőt az Egyesült Arab Emirátusok is.

Nagy sikert arattak játékaink, magunk is meglepődtünk, mennyi tehetséges fotós olvas bennünket. A nyertesek kiválasztásának rémesen nehéz feladata elől nem hátrálunk meg, úgyhogy nemsokára újabb játékot hirdetünk! A kertészkedést segítő könyveket a Cser Kiadó továbbra is szívesen felajánlja nyereményként, és reméljük, többi együttműködő partnerünk sem lesz szűkmarkú. Őket is köszönet illeti.

Annak idején, a bemutatkozó posztban azt jelöltük ki célul, hogy veletek együtt, a kérdések, megjegyzések, kritikák figyelembe vételével alakítjuk majd a blogot, melyben nagy segítséget nyújtanak szakértőink: Bálint Károly, Czauner Péter, Megyeri Szabolcs (kertépítők, kertészmérnökök), Pénzes László ornitológus, Csonka Péter természetfotós, akiknek ezúton is köszönet lelkes közreműködésükért!

Erre az évre is tele vagyunk tervekkel, ötletekkel, de bármikor hagyjuk magunkat eltéríteni. Ezért bátran jelezzétek, ha valamiről nagyon szeretnétek olvasni (ezt már eddig is többen megtették), és akkor arról írunk. Egyébként meg igyekszünk továbbra is érdekesek, színesek, naprakészek maradni. Köszönjük, hogy olvastok bennünket, hálásak vagyunk minden építő kritikáért, kiegészítő információért. A kerti szerszám nyele sem vásik el egy év alatt, úgyhogy reméljük, még sokáig támaszkodhattok a Kapanyélre!


 

A Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén idén 30. alkalommal nyitott meg a mezőgazdasági gépek és technológiák kiállítása, az Agro+Mashexpo. Miután a rendezvényen immár hagyományosan két másik kiállítás, a Szőlészet és Pincészet, valamint a Magyar Kert is részt vesz, Macskamentával úgy döntöttünk, hogy főleg ez utóbbi miatt körülnézünk.

Az első cikk után hiányoltak az olvasók néhány ragadozó fajt. Természetesen a teljesség igénye nélkül válogattunk ki olyanokat, amelyekről megfelelő képanyaggal rendelkezünk, és általuk egy kis betekintést engedtünk ebbe a világba. A kéréseknek nem tudtunk ellenállni, így most essen néhány szó újabb fajokról. Remélhetőleg segítünk eligazodni a ragadozók kusza világában.

Vörös vércse

A mangó

A mangónak rengeteg jó tulajdonsága van és egy rossz.

Hagymá(s)t az ablakba!

Fura időszak van mostanság. Január vége lévén sokan már a tavaszt várják, mások nem bánnák, ha lenne még egy kis tél. A növények sem igazán tudják, mitévők legyenek: a hóvirág már újévkor kibújt, sok növény hozza rügyeit, pedig a nagy fagyok még csak most várhatók. Legalábbis az előrejelzések szerint. Mindenesetre, akinek nincs elég türelme kivárni, míg a tavaszi hagymások kibújnak a kertben, vagy esetleg kertje sincs, hajtasson ilyen növényeket a lakásban.

Régi népélet naptára

Január - Boldogasszony hava

4. hét:

- január 25. (Pál): Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.

Apróságok

Ha megkérdeznénk járókelőket, hogy mondjanak egy nagyon apró madarat, akkor nagy eséllyel a legtöbben a kolibrit fogják említeni. Pedig a valóság az, hogy a kolibrikhez több száz faj tartozik, és van néhány fajuk, amelyek nem is mondhatók a maguk 20 grammjával nagyon aprónak. Most olyan madarakról lesz szó, amelyek a legkisebbek a nálunk élők között, és felveszik a versenyt a parányi kolibrikkel.

Sárgafejű királyka

A sokoldalú csipkebogyó

A csipkebogyót termő vadrózsa nálunk is őshonos, ezt igen sokféle népies elnevezése is mutatja: közönséges vadrózsa, gyepűrózsa, csipkerózsa, hecsedli, hogy csak néhányat említsek. A csipkebogyó pedig a növény áltermése. (Azért áltermés, mert a valódi termésekkel ellentétben a kialakulásában a termőn kívül a virágnak más része - vacok, kocsány, esetleg a virágtakaró - is részt vesz.)

Gesztenyefrász

Évszázados vadgesztenyesorok előbb senyvedését, a levelek idő előtti lehullását, később a fa lassú pusztulását okozzák a Magyarországon újonnan érkezettnek számító vadgesztenye-aknázómolyok (Cameraria ohridella). A fák leveleit vékonyító, korai lehullást okozó molykártevő vélhetően Észak-Amerikából érkezett Európába. Szerencse a bajban, hogy a molynak különleges az étvágya, és főként a fehérvirágú vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) károsítja, ezért ajánlható, hogy helyette inkább a rokonait telepítsük, ha már e szép fákat szeretnénk környezetünkben látni. Ilyen a hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea), az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia). A vörös (Aesculus pavia) és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték.

Japán mazsolafa

A múlt héten olvastam egy cikket arról, hogy kínai tudósok megtalálták a részegség természetes ellenszerét. A japán mazsolafa (Hovenia dulcis) kínai fajtájának kivonatát a bölcs kínaiak már 500 éve használják a másnaposság gyógyítására. Most patkányokon végzett kísérletekkel igazolták, hogy a dihidro-myricetin (DHM) nevű összetevő a véralkoholszinttől függetlenül megakadályozza az agyra kifejtett bódító hatást, csökkenti a másnaposság tüneteit, sőt, idővel mérsékli az alkohol iránti vágyat is. A teljes cikk itt olvasható.

Régi népélet naptára

3. hét:

- január 17. (Antal): Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.

- január 18. (Piroska): Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.

- január 20. (Fábián): E napon indul meg a fákban a nedvkeringés.

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.

A rutinos szobakertészeknek sem tilos a metszés. Persze sokan visszarettennek féltett növényük darabolásától. A metszés, ahogy a szemzés, növényszaporítás vagy éppen a permetezés nem ördöngösség, csupán néhány egyszerű alapszabályt szükséges elsajátítani ahhoz, hogy biztos kézzel nevelhessük növényeinket.

A bonszaj művelői mindent tudnak a metszésről

Ragadozó madaraink

"Ott egy sas!" - hangzik el bizonyára számtalanszor nap mint nap, ha egy ragadozó madár repül az út mellett. Persze madarunk büszke lehet kölcsönkapott titulusára - merthogy nagy valószínűséggel egerészölyvet sasoztunk le. Itt az idő, hogy egy kicsit rendet rakjunk ragadozó madaraink háza táján!

Egerészölyv

A mandula

A mandula (Prunus dulcis) Nyugat-Ázsiában honos, a rómaiak terjesztették el Európában, így nálunk is, és bár nem lettünk soha mandulatermesztő nagyhatalom, mégis szerves része lett a népi életnek és konyhaművészetünknek. Például az ismert népdalban is szerepel:

"Tisza partján mandulafa virágzik
A virágja vízbe hull és elázik
Teremjen a mandulafa mandulát, mandulát
Songorádon nevelik a szép leányt."

Bár itt meg kell jegyezni, hogy hazánk legfontosabb mandulatermő területei nem a Tisza partján találhatók, hanem inkább a védett, déli domboldalakon, ahol az éghajlat már-már mediterrán, például Baranya megyében.

A pomelo

A pomelo (Citrus maxima) déligyümölcs, a legnagyobb citrusféle: a nagyobb példányok 30 cm átmérőjűek és 8 kg-osak is lehetnek, bár itthon ennél jóval kisebbeket lehet kapni. Igaz, az átlag narancshoz vagy grépfrúthoz képest még ezek is óriásiak. Első látásra azt gondoltam, hogy valami túltápszerezett grépfrút, de kiderült, hogy teljesen külön fajta.

Régi népélet naptára

2. hét:

- január 13. (Veronika): Az év leghidegebb napja. (Ráadásul idén péntekre esik...)

A madáretetésről

Nyakunkon a tél. Bár még nem tombolnak a mínuszok, ebben az időszakban nagyon sok ember leli kedvét a madáretetésben. Erről, és ehhez kapcsolódóan az itatás és költőodú-készítés, -kihelyezés rejtelmeiről szólnék néhány szót.

Magam is évek óta etetem a madarakat, itatásra a télen is fagymentes kerti tó szolgál, a telken és a közeli erdőben pedig 40 odú várja a költésbe kezdő madarakat, így kellő tapasztalattal tudok a téma gyakorlatáról néhány gondolatot megosztani.
Ha valaki a neten kutakodik, vagy egy könyvben olvas a témáról, sok mindent megtudhat a madáretetésről. Pl. azt, hogy ősszel kell elkezdeni, és folyamatosan kell biztosítani a táplálékot, mert ha nem így teszünk, akkor az odaszokott madarak éhen pusztulnak. Sokfelé lehet kapni etetőket, olyanokat is, amelyek sajnos nem valók semmire. Akkor hát mi is az igazság, hogy járjunk el.

Egy felejtős "nemtudommi"

Fenyőből savanyú mulcs

Január 6-án, Vízkeresztkor a legtöbben kidobják a karácsonyfát. Mivel ez most péntekre esik, lehet, hogy nem pont holnap, de a pompázatos szobadísz néhány napon belül a szemétre kerül. Mi legyen vele?

Régi népélet naptára

1. hét:

- január 6. (Vízkereszt, Boldizsár): A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol.

Januarius.

...
12. A’ káposzta ezen időben megszokott fagyni: tehát azt őrizni, és minden héten kétszer felbontatván, a rothattat lehányatni, és a’ nyomódeszkát hideg vizzel megmosatni szükséges. Ha igen keserű, levit le kell szedni, és rá gyenge sós vizet kell tőlteni.
 
13. Az ugorkás tonnákat is körűl kell vizsgálni, és ha látja a’ Gazdasszony, hogy az Ugorka lágyúl: szürje le a’ levét, és mint először, tőltsön rá jó eczetet, kétannyi borral elegyítve lágymelegenn.
 
14. A’ zőldségpintzéketis szellőztetni, és tisztogatni kell ezen időben, ’s a’ rothadt leveleket kivált a’ magnak való plántákról tisztán lemetélni.
 
15. A’ Gyűmőlts, és Szőlő-etzet ha megérett, leszűretik fa edényekbe kifőzve, tőbb esztendeig eláll.
...
 
19. Mikor az idő hideg, nem annyira szokott ugyan a’ főzelék, és Liszt megromolni; mindazáltal a’ gondos Aszszony ezen Hóldnapban se mulatja el azokat megszitáltatni, vagy rostáltatni.
 
20. A’ füstre aggatott húst, és szalonnát, ha a’ füst azokat jól megfogja, le kell szedni, és hideg, szellős helyre felaggattatni.
...
 
23. A’ jó Gazdaszszonyok azt tartják, hogy a’ jó égő száraz fa, zsirzó helyett van a’ Konyhában; tehát a Gazdát, czirókálják, hogy a’jövő télre való fát most hordassa meg, és felvágatván, rakassa őlbe. Rendszerínt egy kályhára négy ől, és az ollyan Konyhára, a’ hol ebédet, és vatsorát főznek, minden héten Kenyeret sűtnek, és lugoznak, három Kályhát, vagy 12. ől fát szokás számlálni. Ez által a’ gondosság által a’ könnyebbségen kivűl, azt is nyeri a’ Gazdaszszony, hogy kevesebb fával beéri a’ szűkséget: mert a’ nyersböl mindenkor két annyit kel a’ tűzre rakni.
 
24. A’ Fársángnak a’ szorgalmatos Gazdaszszony örűlni szokott (noha a’ Cseléddel több baja van mint mászszor) mert ha Aprómarhát (Baromfiat) nevelt a’ mult nyáron, vajat gyűjtött, diót, mogyorót, megtakarított, ugorkát, Káposztát savanyított, tojást gyűjtött, ’s rozmarint plántált, most mindennap pénzt vásárol belőlök. Erre nézve egymást éri nála a’ hizó póka, Lúd, Rétze, Kappan, ’s a’ t. Ez takarékosság.
...
 
26. A’ Gyümöltsöskamarára, és Élésházra egyébkor is ugyan; de kivált illyenkor kettős gondja van a’ Gazdaszszonynak, hogy a’ beszorúlt levegő, vagy kemény megfagyás rothadást ne okozzon. A’ tisztogatás egy a’ legjobb szerek közzűl Hogy a’ Hagyma, ’s egyéb meg ne fagyjon, melegebb helyen kel tartani, míg az idő kemény.
...
 
29. Ha azt akarja a’ Gazdaszszony, hogy a’ tej, és tejfelből bizonyos haszna legyen, a’ tejes fazekakat legfellyebb minden héten egyszer kifőzesse, kiszáraztassa, és a’ tejet lágymeleg helyen tartsa, hogy felit felvesse.
 
30. Vagynak még ezeken kivűl több, és egy hónapban négyszeris előfordúló kőtelességei a’ Gazdaszszonynak, ugymint a’ szitáltatás, kenyér-sűtés, Sóőrletés, szappanozás, köpűlés, ’s tyúk ólak kitisztítása ’s a’ t. Ezekről se kell tehát megfelejtkezni.
...
 
33. Ha a’ Malmoknak jó vize van, köles, és árpakását, el nem kell felejteni egész esztendőre valót tsináltatni.
 
 
Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820

Régi népélet naptára

1. hét:

- január 1. (Újév, Fruzsina): Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő.

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek