Miért szeretjük?

Magyarországon az egyik legelterjedtebb virágzó cserjeféle. Legtöbbünknek az anyák napja jut róla eszünkbe. Ez a legszebb, legillatosabb vágott virágot adó szabadföldi növény. Sokszor még a legtisztességesebb emberek sem tudnak ellenállni a csábításnak, és le-letörnek egy-egy ágat, hogy ezzel kedveskedjenek a szeretett hölgynek, a növény tulajdonosának nem kis bosszúságot okozva.

A Wikipédia definíciója szerint "a gerillakertészet (guerrilla gardening és avant-gardening) erőszakmentes civil kezdeményezés, amelynek során a lakosság hivatalos engedély nélkül virágokat, fákat helyez ki vagy ültet el különböző nyilvános helyeken, ahol arra megítélésük szerint hosszú távon szükség van."

A mozgalom történetéről már sokan írtak, erre most nem térnénk ki, de magyarul olvashattok róla pl. itt

Európában legaktívabb képviselője Richard Reynolds, aki Nagy-Britanniában sorra szervezi ötletes akcióit. Humorérzékét is dicséri a mai napra meghirdetett Royal Weeding Day, vagyis a Királyi Esküvő Napján király(i) gyomlálás folyik majd (remélhetőleg) nemcsak Anglia-szerte.


A nagy gyomlálás után pedig május 1-én 5. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Napraforgó Gerillakertész Napot (International Sunflower Guerrilla Gardening Day). A csatlakozni vágyóknak nincs más dolguk, mint néhány szem napraforgómaggal és egy tollal elindulni (lehetőleg csoportosan, hiszen a gerillakertészet alapvetően nem magányos műfaj), keresni egy arra alkalmas helyet, lyukat fúrni, a magokat elültetni, és később sem elfeledkezni róluk! A cél ugyanis a hosszú távú városképszépészet lenne, nem csak egyszeri fellángolás, politikai akció vagy figyelemfelkeltés, ahogy ez nálunk sokszor lenni szokott. Bár ez utóbbira is nyilvánvalóan szükség van (ld. a kátyúkat elkezdték betemetni, ahogy virágokat ültettek beléjük), de nem neveznénk hagyományos gerillakertészetnek.

Visszatérve a hétvégére: sokat keresgéltünk a neten, lesz-e valamilyen akció nálunk is napraforgóültetés-ügyben, de nem találtunk semmit. Ha tudtok ilyesmiről, jelezzétek, ha nem, itt egy kis kedvcsináló, vasárnapig még össze lehet hozni valamit… (Egyébként úgy tudjuk, Magyarországon közterületen engedély nélkül virágot ültetni még mindig illegálisnak számít, csak hogy tudjatok róla!)


 

 

Külföldön több példa bizonyítja népszerűségét, Magyarországon még kevéssé jellemző, hogy olyan helyeken találkozhatunk növényekkel, ahová a napfény nem, vagy csak alig hatol be, ahol egy betonfal, vagy egy irodai folyosó ad életteret a dísznövényeknek.

A városi növénytermesztés egyik leglátványosabb formája a vertikális
kert, más néven az élőfal, zöldfal. Koncepcióját Patric Blanc, párizsi botanikus találta ki, akit az esőerdők különleges növénytársulásai ihlettek meg.

A leveles vagy fodros kel a kelkáposztához hasonló növény, de nem fejesedik be, hanem nagy, fodros leveleket hoz.

Magját április vége felé szabadföldi palántaágyba vetem, és a 4-5 hetes palántákat ültetem a végleges helyre.

Úgyhogy erre a zöldségre még visszatérek bő egy hónap múlva, amikor már a végleges helyükre kerülnek a palánták.

A sorozat első részében bemutattam, hogyan építhetünk sakktábla alakú fűszerkertet, most nézzük meg, melyik a leginkább sikerrel kecsegtető fűszernövény, amellyel szinte bárki próbálkozhat.

A borsosmenta vadon nem fordul elő. A tudományos nevében (Mentha × piperita L.) látható "x" azt jelöli, hogy egy keresztezésből származó növényről van szó. Valószínűleg a vízi menta (Mentha aquatica) és a zöld menta (Mentha spicata) kereszteződésével jött létre. Föld feletti hajtását és szárított leveleit használjuk.

Évelő, lágyszárú növény, amely föld alatti módosult hajtásaival telel át. 30-100 cm magasra nő meg. Szára lilásan elszíneződő. Levelei tojásdad alakúak, szélük csipkés. Világos lila virágait július és augusztus között hozza. Szinte az egész növény kellemes, mentolos illatot áraszt. Nagyon ritkán érlel csíraképes magot.

Régi népélet naptára

 17. hét:

- április 25. (Márk): Ha e napon az ég megdördül, akkor gazdag lesz az aratás.

- április 28. (Vitális): Ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg. 

Szívem szerint azt mondanám, hogy lógassuk a lábunkat, hiszen ünnepi hétvége van, de nyilván sokan vannak, akik csak ilyenkor érnek rá kertészkedni. Úgyhogy néhány dolog a húsvéti ünnepekre is:

- A fűnyírást követően jöhet a gyepszellőztetés, melyről már volt szó korábban itt és itt. Távolítsuk el a mohát is, aztán jöhet a trágyázás és az esetleges fűmagvetés.

 

Retekcsíra

Egy ideje elhanyagoltam a csírákat, de ez csak az írásra vonatkozik. A magocskák mindeközben lelkesen kelnek kifele, csak dokumentálnom kell az eseményeket.
Jöjjön hát még egy nagy kedvencem, a retekcsíra, mely már 3-4 nap után fogyasztható.

A könnyen fenntartható kert alapja a jól megépített kerti szegély, azaz a gyepfelület és a kert többi része közötti határ, az ágyások, burkolatok széle.
Ha azt a feladatot kaptuk kamaszkorunkban, hogy nyírjuk le a füvet, általában több-kevesebb örömmel vállaltuk, hiszen ez már olyan "felnőttes" munka volt. Ám a feladat nehezebb része ott kezdődött, ahol a fűnyírás maga véget ért. Vagyis annál a vonalnál, ahol az ágyások, illetve a kert egyéb burkolt felületei határosak voltak a gyeppel. Ma sincs ez másképp, a gyep szélének rendbentartása továbbra is komoly feladat.

A csillagtök, vagy más néven patisszon magját április közepe után olyan helyre vetem, ahol az udvarban gyep vagy csalán volt. Szerencsére a mi kertünkben sok helyen van csalán. Jó nagy fészkeket készítek egymástól kb. 1 méterre, a földet trágyával vagy komposzttal keverem. Minden fészekbe 3-4 magot teszek 4-5 cm mélyre. A csillagtök hatalmas bokrot nevel. Ha kikel, a két legerősebb tövet meghagyom, a többit elcsípem. Szereti, ha a közelében pasztinák vagy sárgarépa nő. Amíg a levelei ki nem fejlődnek, sok vizet kíván, utána már maga gondoskodik a vízellátásáról. Addig kapálom, amíg a levelei megnőnek, hogy körülötte ne repedjen ki a föld. Hamar virágzik, de az első virágokból még nem lesz termés. Ha már termőre fordul, rendszeresen és gyakran kell szedni, kb. 3 naponként. Szedés után, lehetőleg este jól be kell locsolni.

Virágzás után 2-3 nappal termése már 4-6 cm, zöldesfehér színű, ekkor a legfinomabb. Június végétől szedhető, akkor majd visszatérek rá, milyen finomságokat készítek belőle.

AvantGARDEN

Növénytermesztés talaj nélkül?

A megoldás a hidropónia, azaz a talaj nélküli, tápoldatban való növénytermesztés. Már a 17. század vége felé elkezdtek kísérletezni a növénytermesztés azon formájával, hogy a gyökereket különböző tápanyagokkal dúsított vizes oldatba merítették. Idővel a kutatók egyre több tapasztalatra tettek szert, és az amerikai hadsereg dr. William Frederick Gericke kutatásai nyomán 1945-ben, Ascension szigetén már hidroponikus eljárással termesztett élelmiszereket.

Emlékszem, gyermekkoromban a nagymama vidéki kertjébe kirohantam mezítláb, hogy a még harmatos mentából saját kezemmel szakítsak egy csokorral. Aztán élvezettel szívtam magamba a menta illatát. Később már csak a nagyáruházak zöldségosztályán találkoztam a fehér műanyag poharas snidlinggel.

Régi népélet naptára

16. hét:

- április 24. (György): Szent György napja a pásztorok fogadásának és az állatok kihajtásának napja. A néphagyomány szerint e nap az igazi tavasz kezdete: ilyenkor vetették a kukoricát és a babot.  

 

Virágvasárnap

Ha eddig valaki azt gondolta volna, hogy a kert és a virágok csak a családi ház kiváltsága, íme néhány kép a belvárosi társasház udvaráról, ahol lakom. Virágok vasárnap - Virágvasárnap.

 

Tavaszi fűgondozás

A pázsit kertünk rendkívül fontos része, hiszen pihenésünk és mozgásunk színtere. A helyesen kezelt, dús, erős fűfelületen mezítláb is közlekedhetünk, ami nagyon kellemes érzés. Tavasszal szembesülhetünk a következő problémákkal: barnássárgás elhalt fűszálak, szürkésfehér hópenészfoltok.

Bár az időjárás egyelőre nem sok jóval kecsegtet, egy kis kerti ténykedés biztosan belefér majd a hétvégén.

Fitoland szakmai nap

Egy újabb programot ajánlunk a hétvégére:

A Fitoland szakmai napot tart, amelynek témája a muskátli lesz. Szakértőktől tanácsokat kérhetünk, és beszámolót is hallhatunk a muskátliról: Erdős Attila arról beszél, hogyan lesz a szaporítóanyagból muskátli, Tillyné dr. Mándy Andrea a muskátlifajtákról és ápolásukról tart érdekes előadást.

 

A szakmai napon a részvétel ingyenes, az érdeklődők sorsoláson vehetnek részt, ahol beültetett balkonládát sorsolnak ki.

Cím: 1223 Budapest, Rókales. u. 2-4.

Akinek még nincsen tele a fagyasztója, hűtője, gyomra (másról nem is beszélve) a medvehagymával, íme két nagyszerű program a hétvégére:

Az Orfűi Medvehagyma Fesztivál már ma elkezdődik, a részletes programot megtaláljátok itt.

A másik a szombaton kezdődő Medvehagyma Napok Bakonybélben, melyet idén már negyedik alkalommal rendeznek meg. A két napos program részletesen itt olvasható.

Mindkét helyszín gyönyörű, ha tehetitek, menjetek, szedjétek, egyétek a medvehagymát, vagy csak egyszerűen hemperegjetek meg benne! 

Idén ötödik alkalommal rendezik meg az Újbudai Kertészeti Kiállítást és Vásárt.

A kiállítás főbb témái: dísznövények, díszfaiskolák, kertépítészet, kerttervezés, virágföld, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, kerti munkaeszközök, kerti bútorok, öntözéstechnika stb. Ezenkívül színvonalas előadásokat is hallgathatunk, többek között blogunk két szerzője, Megyeri Szabolcs és Bálint Károly is tartanak előadást a fűszernövények termesztéséről, valamint a kertépítés folyamatáról.

 Találkozzunk a kiállításon!

Salátaboglárka

Kora tavasszal kínálják a bükkös, a gyertyános-tölgyes és a ligeterdők a finom salátának való, 8-10 cm magas kis növényt, a salátaboglárkát (Ranunculus ficaria). Lombfakadás előtt tömegesen nyílik, sárga virágszőnyeggel borítja az erdők alját. Aranysárga szirmai keskenyek, hosszúkásak, fényesek. Levelei vese alakúak, fényes zöldek. Csak a fiatal leveleket lehet salátaként fogyasztani. Gyógynövényként nem jelentős, de Lukács Endréné: Lukácsné gyógyteái c. könyvében az aranyér elleni tea egyik alkotójaként megemlíti. A tea receptje és használata a következő:

Jónak és hasznosnak tartom a medvehagyma bemutatását. Én főzeléket, salátát és levest készítettem belőle.

Felhasználásához javaslom még a KISALFÖLD c. napilap gasztromagazin mellékletének (2010. június 2.) receptjeit:

Keukenhof csodálatos hely, de itthon is láthatunk szép tulipánokat.

Tegnap a budapesti Füvészkertben jártam, ott fényképeztem ezeket a szépséges virágokat. Most virágoznak a cseresznyefák is, úgyhogy érdemes ellátogatni ebbe a város szívében megbúvó botanikus kertbe. Sajnos a pálmaház felújítás miatt nem látogatható, és mindenfelé munkagödröket, munkagépeket és munkásokat kell kerülgetni, de ezzel együtt is élvezhető a park szépsége. Hétvégi programnak, de akár egy laza délutáni sétára is megfelelő hely a Füvészkert. Nézzétek meg ti is!

Tulipánok

Lassan itt a tulipánszezon, a kisebb termetű botanikai tulipánok már most kezdenek nyílni, a nagyobb termetű változatokra még egy-két hetet várni kell.

Régi népélet naptára

Mostantól a "Régi népélet naptára" hétfőnként jelentkezik, itt találhatjátok az egész hétre vonatkozó hiedelmeket, szokásokat.

Miután a kerti munkákkal kapcsolatban is rendszeresen időzavarban, csúszásban vagyok, gondoltam, saját okulásomra, és talán mások segítségére is csokorba gyűjtöm az aktuális tennivalókat.

A tulipán története

A tulipán a tavasz egyik hírnöke, a magyar népművészetben kiemelt helyet foglalt el, gondoljunk csak a tulipános ládára. Éppen ezért sokan azt hiszik, hogy a tulipán igazi magyar növény, de ez nem igaz. Ázsiában őshonos, és török közvetítéssel került Európába. Nyelvemlékeinkben is csupán az 1640-es években fordul elő először. A 16. században egész Európában divatba jött a kertészkedés, az emberek messze földről hozatták a ritkább virágfajokat, és egy-egy különlegességért kisebb vagyonokat fizettek. Ugyanez történt Magyarországon is, gyűjtötték a ritka virágokat és gyógyító füveket. Nemesi családok megrendelték a külföldön megjelent füveskönyveket, de sok magyar is írt könyvet a növényvilágról, pl. Batthyány Boldizsár a hazai gombákat festeti meg, Nádasdy Tamás magyar orvosa a gyógyító füveket és virágokat mutatja be. A 16. században egymás után jelentek meg a füveskönyvek és a kertről szóló munkák. A világhírű botanikus, Carolus Clusius (1526-1609) is hazánkba érkezett, és az ő munkásságának köszönhetjük, hogy több külföldi tudós is kezdett érdeklődni Magyarország növényvilága iránt. Neki tulajdonítják a tulipán európai elterjesztését. Azt viszont kevesen tudják, hogy ő Magyarországon találkozott először tulipánokkal.

Tulipán Clusius egyik metszetén

Április elején időszerű nagy kedvencem, a mángold vetése. A répafélék családjába tartozik, levele a cukorrépáéhoz hasonló, de jóval nagyobb. Gyökérzete gumós, de lombjához képest jelentéktelen. Levele jelentős mennyiségű A- és C-vitamint tartalmaz. Magját ilyentájt jól megmunkált, trágyázott talajba, 40-50 cm-es sortávolságra vetem. 3 cm-es mély árkot húzok, és a magokat 4-5 cm-re teszem egymástól. A magok felett az árkot földdel befedem és tömörítem.

Régi népélet naptára

A "Régi népélet naptára" szerint, ha Vilmos napján esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Szent György (Aprilis) Hava.

2-0 Legnagyobb foglalatosságot kiván a’ Kert ebben a’ hónapban; azért is míg a’ hó leve bent van a’ főldben, a Saláta vetés, borsó rakás, Paprika, és Zeller, veres répa, káposzta, kel, karalább, és kártifiól vetés ezen Hónap elején túl nem haladhat: de ha lehet, Józsefnap körűl legjobb vetni. Hogy ezen plánták addig megis erősödjenek, míg az erősebb melegek a’ bolhát el nem szaporítják: palánta mag alá a’ trágyázott főld nem jó: mert bolhát nevel; az erdei gyep, vagy parlag föld legjobb: azért ezt jókor meg kell hozatni szekérrel.

 

3-0 A’ magnak való Káposztator’sákat, és győkereket, szegfüvet, Auriculát, Violát, és Tubarózsát, Rosmarint, ’s a’ t. ha már a’ dértől nem lehet félni ezen Hónap közepén legfelebbis kiültetni szokás.


14. Kukoritzát, Dinnyét, és Ugorkát ezen Hónapban szükség vetni, vagy rakni, és ha az idő jó, nem kel nekik Szent György napjátis megvárni egészen: sijetni mindazáltal velek nem tanátsos.

 

A’ melly Gazdaszszonynak Szent György napkor illyen renden van a’ Háza: megérdemli hogy a’ Férje szeresse és betsülje.

Kedvelt növény ez az elsők között virágzó, lombhullató cserje. Élénksárga virágaival üdítő színfoltja kertünknek. Sokan aranyesőnek mondják, de az egy másik növény, amelynek virágai májusban és júniusban nyílnak fürtökben. Az aranyvesszőnek nagyon sok fajtája létezik: a virágok nagysága, sűrűsége, színárnyalata különbözteti meg őket, sőt 60 cm-re növő törpeváltozata, valamint sárga levelű fajtája is van, amely lombjával díszít a vegetációs időszakban.

Vízelvezetés a kertben

Csapadékvizek elvezetése

Miért fontos?
A felszíni vizek elvezetése ugyanolyan lényeges műszaki feladat, mint egy ház alapozási munkái. Amennyiben egy ház alapja nem szakszerűen épül, az egész épület instabillá válik. Szakadhat, repedhet, sőt össze is dőlhet. Elhibázott felszíni vízelvezetési megoldás esetén a pincék vízelöntése, falfelázása, házfalak vizesedése, repedezése, a kert elmocsarasodása, fű- és növénypusztulása okozhat problémát.
 
Miből tevődik össze a felszíni víz?
A csapadékvizek összességéből. Tetőkről, burkolatokról lefolyó, kertre hulló csapadékból, telken kívüli területekről (utak, zöldfelületek) befolyó vizekből. Nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakember szükséges a tökéletes műszaki megoldáshoz, amivel mentesíteni tudjuk házunkat, telkünket a kellemetlen következményektől.
 
Műszaki megoldások
Első lépésként víztömegszámítást kell végezni a legszélsőségesebb időjárási viszonyokat figyelembe véve (pl. 150 m2-es tető x 50 mm-es eső=7,5 m3 víz). A legcélravezetőbb megoldás földmunkával elvezetni az épülettől a vizet. Ajánlom, hogy már az építkezés megkezdése előtt, a házalap magassági kitűzésénél vegyük figyelembe a terepszinteket. Használjuk kertünk zöldterületének szikkasztó képességét is.
 
Mitől függ a hatékonysága?
- a zöldterület nagyságától, magassági szintjétől
- talajszerkezettől: homok, középkötött, kötött, márga, vízzáró agyag, sziklás, köves
 
Mélyebben fekvő „vízgyűjtő” zöldterületeken vizes talajt kedvelő növényeket ültessünk, pl. fűzfákat. Télen, az átfagyott talaj esetében csak minimálisan üzemel ez a megoldás, de erre is van alternatíva. Az összegyűjtött csapadékvizet lehetőleg mechanikus, szikkasztási megoldásokkal vezessük el. Lényeges szempont, hogy a háztól minél messzebb és lehetőleg a legmélyebb területen szikkasszunk. Azon területeket, ahol rendszeres a vízmosás, kavicsterítéssel vagy kőszórással védjük. Sok helyen a vízgyűjtő aknákba, tartályokba vezetik a csapadékvizet, és átemelő szivattyúkkal távolítják el. Ez nagyon drága, kockázatos megoldás, és még mindig ott a probléma, hova vezessék a kitermelt vizet. Mindig válasszuk a legegyszerűbb megoldást az adottságokhoz képest.
 
Bálint Károly kertépítő
 
Ugyanebben a témában másik szakértő blogírónk, Megyeri Szabolcs is elmondja a véleményét: 

Kertépítés

Ha valaki most kapna kedvet ahhoz, hogy ki- vagy átalakítsa a kertjét, íme néhány jó tanács:

 

 

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek