A néphagyomány a nagycsütörtököt zöldnek is nevezi: így a böjt vége felé ezen a napon csak zöld növényeket ehetünk, amelyek már megteremnek a kertben. Szerencsére nincs nehéz dolgunk, mert a legkorábban kikelő zöldségfélék zöldek is, finomak is. E nap jellegzetes ételei a saláta, a sóska, a spenót, és legfőképpen a friss csalán, amit minden ételbe belefőztek, hogy megtisztulást és bő termést hozzon. A biztonság kedvéért a csirkék is kaptak vagdalt csalánt, nehogy őket elkerülje a bőség.

Urtica_dioica_Nagy_csalán.jpgA csalán – vagy ahogy nagymamám mondta, a csollány – igazán jó választás a tavaszi megújuláshoz. Egyrészt mindenütt megtalálható, ahol tápanyagban gazdag, humuszos a talaj. Ahol sok van belőle, biztosak lehetünk benne, hogy nitrogéndús a föld. Tarackos növény, úgyhogy terjed rendesen, így mindig van utánpótlás. Nyilván mindenki emlékszik a csalánnal való első találkozására, az égető, majd viszkető kis kiütésekre. Ezt a feledhetetlen élményt az egész növényt beborító csalánszőrökben levő hangyasavnak, szerotoninnak és hisztaminnak köszönhetjük.

P1020106.JPG

Viszont ha ezen a kezdeti nehézségen túltesszük magunkat, pl. úgy, hogy kesztyűben szedjük, igazi kincshez jutunk. A friss hajtások már kora tavasztól folyamatosan szedhetők, melyekből salátát, levest, főzeléket egyaránt készíthetünk. Úgy tartják, csalánnal kell ütögetni a reumás testrészeket, de akinek ez túl drasztikus, próbálkozhat a teájával is.

Urtica_dioica_stinging_hair.jpg Reumára jó

A csalántea kitűnő gyulladáscsökkentő, immunerősítő, vértisztító, vizelethajtó. Ízületi betegségekre, epe- és májpanaszokra is javasolják. Nagy mennyiségben tartalmaz vasat és szelént, karotinokat és C-vitamint.  Miközben teáját kortyolgatjuk, külsőleg is jó szolgálatot tesz: borogatásként gyulladásra, pl. köszvényre, pattanásos bőrre, ülőfürdőként aranyér okozta panaszok enyhítésére. A hajápolásban is fontos szerepe van: főzete rendbe hozza a zsíros, korpás fejbőrt, gyökerének alkoholos kivonata pedig hajhullást csökkentő samponok, hajszeszek fontos alkotóeleme.

csalan_level.jpg

A tavaszi megerősödés és folyamatos karbantartás lehetőségét azonban ne csak magunknak és a csirkéknek, hanem a kerti és szobanövényeknek is adjuk meg. Ennek legjobb módja a csalán friss vagy szárított leveleiből, hajtásaiból készített lé, amelyet aztán vagy az öntözővízhez adunk, vagy közvetlenül a növényekre permetezzük.

737px-Brennnessel_1.JPG

Elkészítés: 1 kg friss (15 dkg szárított) csalánhoz 10 l esővizet (vagy lágy vizet) adunk, majd 36-48 óra állás után hígítatlanul használhatjuk. A másik módszer, hogy 2 hétig állni hagyjuk, de ezt ne a lakásban tegyük, mert az erjedő csalánlé és a lakók egymást kizáró tényezők. 2 hét után 1:50 hígításban használjuk permetlének.

A kertben az is nagyon hatásos, ha a csalánt talajtakaróként szétterítjük, mert a benne található vas és nitrogén így bemosódik a talajba, és megerősíti a növényeket.

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!