Kapanyél

Tudta? Magyarországon 12 bagolyfaj fordul elő

Erdei fülesbagoly fiókája

A leggyakoribb hazai költőfajok az erdei fülesbagoly (Asio otus), a macskabagoly (Strix aluco), a gyöngybagoly (Tyto alba) és a kuvik (Athene noctua). Ritkább fészkelők az uhu (Bubo bubo), a füleskuvik (Otus scops), a réti fülesbagoly (Asio flammeus) és az uráli bagoly (Strix uralensis), valamint néhány nagyon ritkán előforduló faj (pl. törpekuvik).

Tudta? Magyarországon 2 gólyafaj fordul elő

A mindenkinek ismerős gólya hivatalos neve: fehér gólya (Ciconia ciconia), de él nálunk egy kevéssé ismert rokona, a fekete gólya (Ciconia nigra) is. A két madár méretre azonos, színbeli eltérések a következők: a fehér gólyán fekete szín csak a szárnyán, az evezőtollakon van, az összes többi tolla fehér. A fekete gólyának csak a hasa fehér, a többi tolla fekete (alulról a szárny tövénél van még egy kis fehér szín, valamint egyes példányoknál a faroktollak is fehérek lehetnek). A fej és nyak tulajdonképpen csak messziről tűnik feketének, közelről színjátszó zöldes-kékes színű, mely a vörös csőrrel és szem környékkel az egyik legszebb madárrá teszi a fekete gólyát. A fent leírt nagy különbségek ellenére főleg rossz látási viszonyoknál vagy nagyobb távolságból nem mindig könnyű a megkülönböztetésük, a reptében kinyújtott fej és nyak színe a legjobban megfigyelhető bélyeg.

Tudta? Hazánkban 3 fecskefaj fordul elő

A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott (a múlt idő nem elírás!) a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek csicsergő madara. Színezete felül acélkék (távolabbról ez feketének tűnik), az alsó oldala fehér, torka téglavörös. Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai.

A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.

A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.

Tavasztól őszig könnyen elboldogul a madarász a vadludak határozásával, mert csak 1 fajjal, a nyári lúddal találkozik. Szeptember végén aztán - amikor a gólyák már rég elmentek és a fecskék is lassan elhagyják költőhelyüket - az ősz csalhatatlan jeleként tűnnek fel az északi tájak vándorló vadludai is jellegzetes "V" alakban az égbolton.

Tudta? Hazánkban csak egyetlen vadlúdfaj költ.

Mégpedig a nyári lúd (Anser anser). Ez a nagytestű faj elterjedt korai fészkelő a tavak nádasaiban: áprilisban már fiókáikat vezetgető családokat figyelhetünk meg. A gúnár is részt vesz a fiókanevelésben, kotlás idején őrködik a fészek körül, a fiókák kelése után is védelmezi, vezetgeti a családot. A fiókákat a két szülő közrezárja, amint átúsznak a nyílt vízen. A kis libáknál nagy a pusztulás az első hónapban. Rossz idő esetén megfáznak, predátorok is tizedelik őket (róka, barna rétihéja). Nagyon jól nyomon lehet követni ezt a folyamatot tavasszal. Kezdetben a családok még 6-10 néhány napos fiókát vezetnek, egy hónappal később ugyanezekben a családokban már csak 3-5 fióka úszkál a szülők között. A fele eltűnt menet közben. A Fertő-tó kiváló helyszín a nagy számban költő nyárilúd-családok megfigyelésére; a madarak megszokták az ember közelségét, sokkal bizalmasabbak, mint másutt.

Borúsan indul a szombat, de az időjósok szerint a hétvégén többször előbújik a nap, igaz, melegíteni már nem nagyon fog. Mindenesetre reménykedjünk, hogy a reggeli köd hamar felszáll, és mire Tatára érünk a Vadlúd Sokadalomra, már tiszta égbolt alatt figyelhetjük a vadludakat és más vízi madarakat az Öreg-tavon. Ezt az alig 2 km² felületű mesterséges tavat az északi költőterületekről a Kárpát-medencébe érkező vízi madarak már évszázadokkal ezelőtt felfedezték maguknak, és azóta is minden évben tízezrével érkeznek ide a téli hónapokra. Tavaly számuk meghaladta a 43 000-et, idén is hasonló rekord várható. Pedig már eddig is egyedülálló látványosság volt Európában, hogy madarak egy város kellős közepén alakítsanak ki pihenőhelyet.

Fotó: Csonka Péter

Napközben sok program szórakoztatja a közönséget, hogy gyorsabban teljen az idő, amíg délután végre madarak tízezrei húznak be a tóra. Lesznek érdekes előadások, madármegfigyelés, gyűrűzés, gyerekprogramok. A tavalyi hatalmas élmény volt, úgyhogy mindenkinek szívből ajánljuk! Információk és részletes program itt és itt.