Kapanyél

A cseresznye- és meggymagozás nálunk soha nem okozott különösebb problémát, mert praktikus nagymamám mindig magostól rakta el a gyümölcsöket (a befőttből sokkal könnyebben kijön a mag, mint nyersen), süteményhez meg sosem kellett fél kilónál több bogyót kicsontozni. Az érett meggyből/cseresznyéből amúgy is szinte magától kijön a magja, csak egy kicsit meg kell nyomni. Igaz, utána jöhet a nagytakarítás vagy rosszabb esetben festés, főleg, ha pl. a mindent majdnem feketére festő szomolyai cseresznyével dolgoztunk.

A tömegnövényekre kár sok pénzt költeni, a meleg nyárban házilag is sokszorosíthatjuk őket. Az eljárások többsége egyszerű, és aki próbálkozik, nem sokat veszíthet, ha esetleg a fióka életre keltése nem sikerül.

A folyamatosan nyíló egynyári virágokról már lehet magot gyűjteni. Azt azonban tudni illik, hogy nem hibrid-e a szaporításra kiszemelt növény. Ha igen, akkor felesleges a magfogás, mert nem biztos, hogy az utód hasonlítani fog.

Kb. 10 éve történt, hogy a szomszéd néni a kezembe nyomott egy nagy csokor zeller kinézetű zöld levelet, mondván, ez maggi, és elég belőle egy szál a húslevesbe. Előtte soha nem hallottam ilyen nevű növényről, csak az ételízesítő Maggiról, ami gyerekkorom nagy kedvence volt. Hollandiában élő nagybátyámnak köszönhetően a nagymamánál mindig volt jó pár üveggel, és annyira szerettük, hogy a gyümölcslevesen kívül mindenbe löttyintettünk belőle.

Akinek kertje van, bátran ültethet kedvére bármilyen fűszernövényt, hiszen bőven van hely a terjeszkedésre. Telepítheti a kerti út mellé, elkeríthet külön kis fűszerkertet vagy építhet fűszerspirált is.

A természetben a kúszónövények mindig megtalálják a módját, hogy kedvükre kapaszkodjanak felfelé. Ugyanezt a kertben is megteszik, ha módjuk van rá: egy fa vagy fal mellé ültetett, esetleg véletlenül megeredt borostyán, vadszőlő, lonc vagy futórózsa akár segítség nélkül is képes megkapaszkodni.