Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ne habozz, magozz!

A cseresznye- és meggymagozás nálunk soha nem okozott különösebb problémát, mert praktikus nagymamám mindig magostól rakta el a gyümölcsöket (a befőttből sokkal könnyebben kijön a mag, mint nyersen), süteményhez meg sosem kellett fél kilónál több bogyót kicsontozni. Az érett meggyből/cseresznyéből amúgy is szinte magától kijön a magja, csak egy kicsit meg kell nyomni. Igaz, utána jöhet a nagytakarítás vagy rosszabb esetben festés, főleg, ha pl. a mindent majdnem feketére festő szomolyai cseresznyével dolgoztunk.

Szúnyogfrász

Az enyhe télnek már eddig is sok kellemetlen dolgot köszönhettünk, most itt az éppen aktuális szúnyogprobléma. A szakértők szerint idén rekordmennyiségű rovar fogja szívni a vérünket, ráadásul nem csak az eddig megszokott dögök, hanem a napközben is támadó és több veszélyes trópusi betegséget is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, vagy az észrevétlenül csípő, ámde nehezen gyógyuló fekélyeket okozó lepkeszúnyog. Ezért a héten elkezdik az összehangolt irtást, amit mostanában már csak gyérítésnek hívnak…

Lepkeszúnyog

Januarius.

...
12. A’ káposzta ezen időben megszokott fagyni: tehát azt őrizni, és minden héten kétszer felbontatván, a rothattat lehányatni, és a’ nyomódeszkát hideg vizzel megmosatni szükséges. Ha igen keserű, levit le kell szedni, és rá gyenge sós vizet kell tőlteni.
 
13. Az ugorkás tonnákat is körűl kell vizsgálni, és ha látja a’ Gazdasszony, hogy az Ugorka lágyúl: szürje le a’ levét, és mint először, tőltsön rá jó eczetet, kétannyi borral elegyítve lágymelegenn.
 
14. A’ zőldségpintzéketis szellőztetni, és tisztogatni kell ezen időben, ’s a’ rothadt leveleket kivált a’ magnak való plántákról tisztán lemetélni.
 
15. A’ Gyűmőlts, és Szőlő-etzet ha megérett, leszűretik fa edényekbe kifőzve, tőbb esztendeig eláll.
...
 
19. Mikor az idő hideg, nem annyira szokott ugyan a’ főzelék, és Liszt megromolni; mindazáltal a’ gondos Aszszony ezen Hóldnapban se mulatja el azokat megszitáltatni, vagy rostáltatni.
 
20. A’ füstre aggatott húst, és szalonnát, ha a’ füst azokat jól megfogja, le kell szedni, és hideg, szellős helyre felaggattatni.
...
 
23. A’ jó Gazdaszszonyok azt tartják, hogy a’ jó égő száraz fa, zsirzó helyett van a’ Konyhában; tehát a Gazdát, czirókálják, hogy a’jövő télre való fát most hordassa meg, és felvágatván, rakassa őlbe. Rendszerínt egy kályhára négy ől, és az ollyan Konyhára, a’ hol ebédet, és vatsorát főznek, minden héten Kenyeret sűtnek, és lugoznak, három Kályhát, vagy 12. ől fát szokás számlálni. Ez által a’ gondosság által a’ könnyebbségen kivűl, azt is nyeri a’ Gazdaszszony, hogy kevesebb fával beéri a’ szűkséget: mert a’ nyersböl mindenkor két annyit kel a’ tűzre rakni.
 
24. A’ Fársángnak a’ szorgalmatos Gazdaszszony örűlni szokott (noha a’ Cseléddel több baja van mint mászszor) mert ha Aprómarhát (Baromfiat) nevelt a’ mult nyáron, vajat gyűjtött, diót, mogyorót, megtakarított, ugorkát, Káposztát savanyított, tojást gyűjtött, ’s rozmarint plántált, most mindennap pénzt vásárol belőlök. Erre nézve egymást éri nála a’ hizó póka, Lúd, Rétze, Kappan, ’s a’ t. Ez takarékosság.
...
 
26. A’ Gyümöltsöskamarára, és Élésházra egyébkor is ugyan; de kivált illyenkor kettős gondja van a’ Gazdaszszonynak, hogy a’ beszorúlt levegő, vagy kemény megfagyás rothadást ne okozzon. A’ tisztogatás egy a’ legjobb szerek közzűl Hogy a’ Hagyma, ’s egyéb meg ne fagyjon, melegebb helyen kel tartani, míg az idő kemény.
...
 
29. Ha azt akarja a’ Gazdaszszony, hogy a’ tej, és tejfelből bizonyos haszna legyen, a’ tejes fazekakat legfellyebb minden héten egyszer kifőzesse, kiszáraztassa, és a’ tejet lágymeleg helyen tartsa, hogy felit felvesse.
 
30. Vagynak még ezeken kivűl több, és egy hónapban négyszeris előfordúló kőtelességei a’ Gazdaszszonynak, ugymint a’ szitáltatás, kenyér-sűtés, Sóőrletés, szappanozás, köpűlés, ’s tyúk ólak kitisztítása ’s a’ t. Ezekről se kell tehát megfelejtkezni.
...
 
33. Ha a’ Malmoknak jó vize van, köles, és árpakását, el nem kell felejteni egész esztendőre valót tsináltatni.
 
 
Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820

Karátsony (December) Hava

 
           1.) Ezen Hónapban mind azon munkák egész szorgalommal tovább is folytattatnak, a’ mellyek a’ mult Hónapban végre nem hajtathattak, u. m. a’ fonás, Dohány-simítás, baromfiak, és sertések hizlalása, pálinka égetés, tolfosztás, gyümőlts válogatás ’s a’ t.
 
           2.) Mentől több a’ tüzelés illyenkor annál nagyobb kéméllés, és tüzre való vigyázás, s’ kémények tisztítása kivántatik.
 
3.) A’ tikokról a’ múlt Hónapban is megjegyzettem, hogy jobb tartás, kakas, és meleges szobák nélkűl nem tojnak. Erre nézve a’ Gazdaszszonyok e’ részben se fösvények, se restek nem lehetnek. A’ kendermagtól hamarább kezdenek tojni, és a’ tojások is nagyobbak; de ha azok egyszer elkezdenek tojni szükebben lehet őket táplálni.
 
4.) Már most több féle égett borai lévén a’ Gazdaszszonynak készen, itélje meg, mi kel a’ maga házi-szükségére, és mit adhat el pénzen, és kinek? úgy e’ a mint van, vagy pedig Rozsolisnak tsinálva? a’ mit legjobbnak tapasztal azt tselekedje.
 
5.) A’ korán ellő tehenek, a’ jobb tartást megkivánják; azért is ha azt akarjuk, hogy meg ne tsapoljanak, ’s borjaik is erősebbek legyenek; jobb eledelt szükség nekik adni, és a’ fejősökkel együtt étetni.
 
6.) Tamás, (néha Miklós) napja tallyán eljő a’ Disznó-ölés ideje. Erre nézve ahoz a’ Gazdaszszony előre elkészül, sót őrlet, füstölni gyalog-fenyő bokrokat hozat, tekenőket és dézsákat megáztat, kitisztíttat, hurka, és kolbász töltőket elkészít, petzkeket faragtat, majoránnát, czitromot, fokhagymát, borsot töret, tisztittat. Igy mindeneket előre elkészitvén, a’ sertéseket leöleti, feltisztíttatja, kiáztatja, besózza, megmázsálja, és a’ zsirt kiolvasztja, ’s a’ t.
 
7.) A’ Szent Innepek elközelítvén, elegendő füteni, és főzni való fát kel a’ szolgákkal apróztatni, a’ fejér tselédek pedig meszeljék ki a’ tűzpadot, mossák ki ruhájokat, és az edényeket tisztogassák meg. Tudom hogy a’ pallat se marad mosatlan.
 
Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820

Kisaszszony (Augustus) Hava

 
1.) A’ Lennek, és Kendernek töretése, és tiloltatása ezen Hónapban legmulhatatlanabb foglalatossága legyen a’ Gazdaszszonynak.
 
3.) Már a’ múlt Hónapban megszedett Boldogaszszony szilva ezen időre a’ hordókban megérett, a’ mellyet mihelyst észre vesz a’ Gazdaszszony, az égetéshez hozzá fogjon; külömben ha a szilva-törköly annyira megforr, hogy etzet szagot gőzölki magából; felével is kevesebb pálinkája fog tsepegni. Ezt a’ Házi szükségre való, és konyhabeli Égetésről kell érteni. Itt égetik a’ G. Aszszonyok a’ Meggyet is ki.
 
5.) A’ plántált Vereshagymának szárai megsárgúlván, arra emlékeztetik a’ Gazdaszszonyt, hogy azt a’ földből ki kel már ásatni. De egyszersmind az őszi palántákat is elkelletik most plántálni, sőt meg is porhálni, ha megfoganszottak.
 
6.) Idején van az ollyan Gazdaszszonynak karalábja, fejes, és kelkáposztája, a’ ki ezen Hónap végével veti, és October elején elplántálván télen által kinthagyja a’ kertben. Sőt a’ Tzikoria és Endívia vetésnek is most van az ideje. E' még October végére megbokrosodik, és télre ellehet rakni.
 
7.) Többféle körtvély nemek menvén tökéletességre, el ne mulassa a’ Gazdaszszony az arra valókat Liktáriomnak megszárogatni, és a’ felesleg valót a’ téli szükségre megaszalni, ’s félretenni.
 
8.) A’ durántzi, és hoszszú vagy berzentzei szilva is kezdi a’ férgesit húllatni: ezt tehát a’ Gazdaszszony a’ Cselédekkel szedesse hordókra, és Ősszel égesse ki a konyhában kevesenként.
 
9.) Az ugorkás tonnákat megabrontsoltatván az télre valót kel beléjek eltenni.
 
11.) Augustus utolsó hétjében a’ kiásott Sáfrány hagymát újjra el kel ültetni. Igy az Octoberben fog virágozni.
 
12.) A’ káposztát most ismét meg kelletik kapáltatni, tőltetni és az alsó leveleket a’ teheneknek naponként szedetni, és a’ Dohányból, a’ mi érett, leszaggatni, füllőbe rakni, és pórékra fűzvén, megszáraztani.
 
14.) A’ Vargánya vagy Tinóorrúgomba ezen, és a’ múlt Hónapi esőzések után szokott teremni. Ebből kell tehát télre valót száraztani.
 
Forrás: Magyar házi gazdasszony, N. Nagyváthy János, Tekintetes Nemes Szala vár megye' táblabírója által, 1820

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek