Kapanyél

Bár még tél sem volt, ettől függetlenül ahhoz, hogy az előbb-utóbb csak megérkező fagyok elmúltával rövidebb életű haszon- vagy dísznövényeket palántázni lehessen, január közepétől már kellene vetni a magokat.

Csak akkor érdemes a magvetéshez fogni, ha már minden kellék otthon van

Ahogy közelednek az ünnepek, a lakás díszítgetése mellett az illatoknak is egyre fontosabb szerep jut. A drogériákban kapható szagűzők nagyon népszerűek, de minek költenénk ilyesmire, ha magunk is könnyen készíthetünk - ráadásul természetes - illatosítókat.

A lakásban terjedő illatoknak persze nem csak karácsonykor van nagy szerepe: ingatlanosok szokták ajánlani, hogy véletlenül pont fahéj vagy frissen sült sütemény illata lengje be az eladni kívánt lakást, amikor a potenciális vevő érkezik. Személyes élményem ezzel kapcsolatban, amikor lakáskeresésnél az egyik helyről szinte menekültünk az átható babgulyásszag miatt, pedig elvileg nem lett volna rossz a hely. Sebaj, utólag már jobb, hogy így történt.

A mai névnaphoz több növény, hiedelem és szokás is kapcsolódik. Ezek közül talán a borbálaág a legismertebb: sok helyen cseresznyefaágat, máshol kilencféle (vagy ahány van a kertben) gyümölcsfa- vagy orgonaágat tesznek vízbe. Ha karácsonyra kivirágzik (ki szokott), akkor újévre férjhez mennek az eladósorban lévő lányok.

A szokás Szent Borbála legendájához kötődik, aki pogány apja akarata ellenére keresztelkedett meg, és választotta Krisztust örök vőlegényül. Apja ezt nem tudta megbocsájtani, lányát a provincia prefektusa elé vitte. Borbálát börtönbe vetették, kegyetlenül megkínozták, de a legenda szerint Krisztus a Paradicsom virágaiból koszorút helyezett a fejére, amitől sebei minden reggelre begyógyultak, és más csodák is történtek.

Végül lefejezték, az ítéletet saját apja hajtotta végre. Meg is bűnhődött érte, mert hazafelé villám sújtotta halálra.

Borúsan indul a szombat, de az időjósok szerint a hétvégén többször előbújik a nap, igaz, melegíteni már nem nagyon fog. Mindenesetre reménykedjünk, hogy a reggeli köd hamar felszáll, és mire Tatára érünk a Vadlúd Sokadalomra, már tiszta égbolt alatt figyelhetjük a vadludakat és más vízi madarakat az Öreg-tavon. Ezt az alig 2 km² felületű mesterséges tavat az északi költőterületekről a Kárpát-medencébe érkező vízi madarak már évszázadokkal ezelőtt felfedezték maguknak, és azóta is minden évben tízezrével érkeznek ide a téli hónapokra. Tavaly számuk meghaladta a 43 000-et, idén is hasonló rekord várható. Pedig már eddig is egyedülálló látványosság volt Európában, hogy madarak egy város kellős közepén alakítsanak ki pihenőhelyet.

Fotó: Csonka Péter

Napközben sok program szórakoztatja a közönséget, hogy gyorsabban teljen az idő, amíg délután végre madarak tízezrei húznak be a tóra. Lesznek érdekes előadások, madármegfigyelés, gyűrűzés, gyerekprogramok. A tavalyi hatalmas élmény volt, úgyhogy mindenkinek szívből ajánljuk! Információk és részletes program itt és itt.

A balkonkertészek alig ismerik az évelő szegfűféléket, pedig párnás telepeik pompásan virágzanak a ládákban. Igénytelen voltuk miatt népszerűbbek is lehetnének, és a szegfűfélék történetét vizslatva kiderül, hogy voltak szebb napjaik is. Mellettük szól, hogy jó néhány olyan fajuk van, amelyek - igaz dísztelenül - különösebb gond nélkül a szabadban is átvészelik a telet. Ráadásul meg se kottyan nekik, ha a virágládájuk átfagy.

Csüngőszegfű