Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Régi népélet naptára

régi népélet naptára aprószentek dologtiltás időjóslás

December - Karácsony hava

53. hét:

- december 28. (Kamilla): Aprószentek napja, azoknak a betlehemi fiúgyermekeknek az emléknapja, akiket Heródes megöletett, amikor a ki Jézust kerestette.

E nap jellegzetes szokása Európa-szerte a vesszőzés: ilyenkor a fiúk házról házra járnak, egészség- és szerencsekívánó mondókákat mondanak, majd fűzfavesszővel, esetleg korbáccsal megvesszőzik a lányokat.

Karácsony óta hagyományosan e napon söpörnek ki először, a szemetet pedig a gyümölcsfák tövébe szórják, hogy bő termésük legyen. Az állatok kapnak a lucabúzából, meg a karácsonyi szakajtóban lévő gabonából, hogy egész évben egészségesek legyenek.

Dologtiltó nap is: nem szabad mosni!

- december 31. (Szilveszter): Ha éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz. Szilveszter éjszakája a mulatozás, zajkeltés és jóslás ideje. Az óév temetése közben már az új esztendőre koncentrálnak, mindenféle trükkel próbálják meg kitalálni, milyen lesz az év. A következő 12 hónap időjárására Luca-napkor is gyakorolt hagyma-só módszer adhat támpontot: a vöröshagymáról a ház ura leszedett 12 réteget, mindegyikbe sót tett, amelyikben elolvadt a só, az a hónap csapadékos, amelyikben nem, az száraz lesz.

Akárcsak karácsonykor, a piros almával feldobott mosdó- és ivóvíz ilyenkor is az egészséget szolgálja. Az állatok szaporaságát, egészségét pedig a nagy zajjal járó pergőzés, csengetés vagy kongózás hivatott biztosítani: a ricsajra az állatok felébrednek és a másik oldalukra fordulnak. Ezért hívják nyájfordításnak is.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

karácsony disznóölés időjárás bor termésjóslás Luca-szék boszorkány

December - Karácsony hava

52. hét:

- december 21. (Tamás): Sok más téli naphoz hasonlóan e napon is meg lehet jósolni, ki lesz a majdani férj. Az egyik módszer: elalvás előtt egy férfi alsóneműt kell a párna alá tenni, ami segít éjjel megálmodni, ki lesz a nagy Ő. A másik, hogy Tamás előestéjén a lányoknak vállal meg kell rázni a kaput, mert ha erre kutyaugatást hallanak, biztosan lesz kérőjük. (Semmit nem bíztak a véletlenre…)

Ebben az időszakban gyakori a disznóölés, ezért Disznóölő Tamásnak is hívják. A levágott jószág segít megjósolni a várható időjárást: ha nagy a mája, csikorgós lesz a karácsony. Ha Tamás napjára leesik a hó, akkor pedig békés, boldog lesz az ünnep.

Sok helyen úgy tartják, aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamilyen háziállatot, különben Tamás pusztítja el valamelyik jószágát. Az ilyenkor vágott disznó hájának tamásháj a neve, amely nem avasodik meg, így gyógyítja a keléseket, kiütéseket. Másutt úgy tartották, hogy az e napon levágott disznó sózott vére gyógyítja a köszvényt.

- december 24. (Ádám-Éva): Ha karácsony éjjelén havazik, az nagyon sok jót ígér. Szenteste napján már nem végeztek mezei munkákat, a férfiak kisöpörték az udvart, tűzifát vittek be a házba, az asszonyok pedig főztek, sütöttek, pl. az ünnepi asztalra kerülő jézuskalácsot.

Az ivó- és a fürdővízbe almát és pénzt tettek, hogy egészségesek és szerencsések legyenek.

Az éjféli mise fontos szerepet tölt(ött) be december 24-én.  Pl. előtte a hajadon leányok házasságvarázslást hajtottak végre: olyan gyertya mellett öltözködtek, amely már világított lakodalomban, ezzel biztosítva, hogy hamar elkeljenek. Az éjféli misére menet ostorcsattogtatással, fáklyákkal vagy a templomkertben mindenféle zajkeltéssel igyekeztek távol tartani a rossz szellemeket.

Úgy tartották, hogy az éjféli mise alatt megszólalnak az állatok és kibeszélik gazdáikat. Ezt megelőzendő itatójukba petrezselymet, piros almát tettek, hogy egészségesek legyenek, és ne tudjanak rosszat mondani tartóikról.

Aki elkészült a Luca-székkel, és az éjféli misén feláll rá, megláthatja a boszorkányokat. Ha észrevette őket, menekülni kell, mert ők is kiszúrják a kíváncsiskodót. A menekülés közben elszórt mák segít egérutat nyerni: amíg a boszorkányok szedegetik a szemeket, el lehet tűnni.

- december 25. (Karácsony): "Fekete karácsony - fehér húsvét." Ha ezen a napon borús az idő, esik vagy havazik, akkor szép nyár, jó termés lesz. A fordítottja is igaz: ha süt a nap, rossz nyár várható, és rossz lesz a termés is.

- december 26. (Karácsony, István): Ha szép idő van, jó termés lesz.

- december 27. (János): János-nap, ha borús, a termény igen dús - tartja a népi megfigyelés.

János napján szokás volt a boráldás. A középkorban még a templomban ittak a hívek a szentek tiszteletére, később a családok már csak elvitték a bort a templomba, hogy a pap megáldja. A szentelt bor meggyógyította a beteg embert és állatot, megóvta a házat a gonosztól.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

régi népélet naptára András gombóc férj időjárás jóslás

November - Szent András hava:

49. hét:

- november 30. (András): "Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján." - András napja a legjelentősebb házasságjósló nap. A lányoknak egyedül, titokban kellett végrehajtaniuk a praktikákat. Pl. ha egy elcsent férfigatyát tettek a párnájuk alá, éjjel megálmodták, ki lesz a férjük. Hogy fokozzák a hatást, böjtöltek is: 3 szem búzát ettek és három korty vizet ittak egész nap.

Az alma – illetve a magja – szintén fontos jósló eszköznek számított: ha 7 vagy 9 magú almát találtak, a lányok papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, és jó esetben megálmodták, ki lesz a férjük.

A férjhezmenetel idejét ólrugdosással is igyekeztek meghatározni. Ez a szokás nem csak András-napján volt elterjedt: az ól ajtaját megrugdosták, majd hallgatóztak. A hiedelem szerint, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel az állat, a lány még abban az évben elkel.

A másik jósló módszer a gombócfőzés volt: a gombócokba férfineveket tartalmazó cédulákat tettek, az elsőként feljövő gombóc rejtette a jövendőbeli nevét. Ugyanez működött derelyével vagy pogácsával is.

András-nap estéjén a jövendőbeli férj anyagi helyzetét is igyekeztek megjósolni: a lányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét és megnézték, milyen mag hull a kötényükbe: a búza jómódú, a rozsmag szegény kérőt jelentett. Ha pondró potyogott a zsúpszalmából, az azt jelentette, hogy a leány a következő évben teherbe esik.

Persze, nem csak a lányok akartak biztosra menni: András napján a legények 13 cédulára felírtak 1-1 lánynevet, majd Luca-napig minden nap kidobtak egyet. Az utolsó cédula rejtette a jövendőbeli menyasszony nevét. (A lányok ugyanezt megcsinálták fiúnevekkel.)

András napja az időjárást is megjósolta: ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

Az András napjához legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja (azaz idén november 29.)

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

November - Szent András hava:

48. hét:

- november 25. (Katalin): "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha viszont locsog, a karácsony kopog." Egyes vidékeken dologtiltó nap a nőknek: tilos volt mosni; máshol éppen a férfiaknak: tilos volt szántani.

- november 30. (András): "Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján." - András napja a legjelentősebb házasságjósló nap. A lányoknak egyedül, titokban kellett végrehajtaniuk a praktikákat. Pl. ha egy elcsent férfigatyát tettek a párnájuk alá, éjjel megálmodták, ki lesz a férjük. Hogy fokozzák a hatást, böjtöltek is: 3 szem búzát ettek és három korty vizet ittak egész nap.

A másik jósló módszer a gombócfőzés volt: a gombócokba férfineveket tartalmazó cédulákat tettek, az elsőként feljövő gombóc rejtette a jövendőbeli nevét. Ugyanez működött derelyével vayg pogácsával is.

András-nap estéjén a jövendőbeli férj anyagi helyzetét is igyekeztek megjósolni: a lányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét és megnézték, milyen mag hull a kötényükbe: a búza jómódú, a rozsmag szegény kérőt jelentett. Ha pondró potyogott a zsúpszalmából, az azt jelentette, hogy a leány a következő évben teherbe esik.

A férjhezmenetel idejét ólrugdosással is igyekeztek meghatározni. Ez a szokás nem csak András-napján volt elterjedt: az ól ajtaját megrugdosták, majd hallgatóztak. A hiedelem szerint, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel az állat, a lány még abban az évben elkel.

Az alma – illetve a magja – szintén fontos jósló eszköznek számított: ha 7 vagy 9 magú almát találtak, a lányok papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, és jó esetben megálmodták, ki lesz a férjük.

Ne gondoljuk, hogy csak a lányok akartak biztosra menni: András napján a legények 13 cédulára felírtak 1-1 lánynevet, majd Luca-napig minden nap kidobtak egyet. Az utolsó cédula rejtette a jövendőbeli menyasszony nevét. (Persze a lányok is megcsinálták ezt fiúnevekkel.)

András napja az időjárárst is megjósolta: ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

András-nap utáni vasárnap kezdődik advent.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Régi népélet naptára

Július - Szent Jakab hava

31. hét:

- július 29. (Flóra): Flóra a római mitológiában a virágok és a virágzás, legfőképp a gabonavirágzás istennője.

- július 31. (Ernő): Ernő-napi eső langyos telet hoz.

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek