Kapanyél

A hétvégén folytatódik a kánikula, úgyhogy az egyik legfontosabb feladat továbbra is az öntözés, még ha ez az utóbbi időben szélmalomharcnak tűnik is.

A márciusi tél, a rekordokat hozó áradás után már csak a nyári viharok következnek. Érdemes ezekre felkészülni, mert már az is kész csoda, hogy a száz kilométeres szelek és özönvízszerű esőzés után a teraszon, kertben dísznövényeink életben maradnak. Sokan virágjaikat, levelüket, hajtásaikat veszítik és kopasz virgácsként meredeznek. Némi segítséggel azonban rövidebb, hosszabb idő múlva újra életre kapnak.

Az esővel vagy anélkül érkező szélviharok nemcsak az emeletes házak balkonjain, de széljárta kertekben is irtózatos pusztítást végezhetnek. Haszna is van a dolognak, hiszen hiába kapaszkodnak a levéltetvek, repülnek.

A japán koinoborik nagyon szeretik a szelet

Az előrejelzések szerint fagyosszentek tájékán egyáltalán nem lesznek fagyok, úgyhogy a bátrabbak akár előbb kiültethetik pl. a dáliát, a paradicsom- és paprikapalántát. Bár, ha belegondolunk, hogy pénteken Szentendrét elverte a jég, akkor lehet, hogy mégiscsak érdemes várni.

- A balkonládákba már beültethetjük az egynyári virágokat, sőt, balkonparadicsomot akár még most is vethetünk, ha korábban elfelejtettük volna.

- Az elvirágzott aranyvesszőt és a bukszusokat is megmetszhetjük.

- Ha eddig elmaradt, jöhet a gyepszellőztetés, fűnyírás, aztán a grillparti.

- A madaraknak tegyünk ki ivó- és pancsoló vizet, persze, nem kell külön konyha meg fürdőszoba.

Amint kisüt a nap, s melegszik az idő, a kerttulajdonosok legtöbbje késztetést érez, hogy derékfájdító munkáját megkezdje. A hosszúra nyúlt tél miatt rövid időre koncentrálódik az elvégzendő feladatok nagy része. A Max Otto von Stirlitz SS-Standartenführer hőstetteit bemutató, vagy harminc éve népszerű tévésorozat címét idézve: elérkezett a tavasz 17 pillanata, azaz legalább ennyi teendőnk van mostanság a kertben.

A kerttulajdonosokat pontosan három csoportba lehet sorolni. Van, akinek semmit nem jelent a birtoka, szalmaszálat nem tesz keresztbe. Legfeljebb - jobb esetben - kertészt alkalmaz. Ha nem, a gaz ellepi a kertet, kesze-kusza a sövény, kornyadoznak a félig kiszáradt, gutaütéses fák. Az ilyen szomszédra mondják: török átok. Egy másik "kerttársaságba" tartoznak a fenntartók. Ők nyírják a füvet, a sövényt, a virágágyásba ültetnek egynyári növényeket, gondozzák a fákat, örökzöldeket, cserjéket. Öntöznek, (mű)trágyáznak. Az igazi kertbarát azonban az, aki alig várja a tavaszt, hogy ismét munkához lásson a ház körül. Közöttük van, aki, régi növényeivel bíbelődik, más a faiskola növénycsemetéi között válogat kora tavasszal, és azon tűnődik, hová, mit ültessen még, és egyáltalán, hány növényt vásároljon az új szezonra.

Kecskeméti kertészbarátom apósa azt mondja, ilyen téli tavaszt, mint a 2013-as még nem látott. Pedig régóta figyelheti az időjárást, mert 1919-ben született. Ha az idei tél, vagy csak az elmúlt néhány hét agrometeorológiai történéseit próbáljuk összegezni, kiderül, hogy sokat behozott az időjárás az évek óta elmaradt csapadékból. Ugyanakkor az átlagos hőmérsékletekkel és a napsütéses órák számával adós maradt. Aki ismeri növényei ilyen igényeit és van kedve számolgatni, látogasson el a meteorológiai honlapokra és matekozzon.

Aranyvirág hókeretben