Kapanyél

A gondos-szorgos kertészek már jó időben gondoltak az ínségesebb napokra, amikor nincs mindenféle fűszer frissen az ablakban vagy a kertben. Én nem tartozom közéjük, mert - bár úgy tartják, szárítani még a virágzás kezdetén érdemes az illatos-aromás növényeket - mindig akkor kapok észbe, amikor a mentáim, kakukkfüveim, rozmaringom stb. teljes virágpompába borulnak, és a meleg napoknak is vége.

Aki résen volt, kis csokrokban szellős, ám tűző naptól távol eső helyre fellógatta a raktározásra szánt fűszer- (és gyógy-)növényeket, majd néhány hét múlva szépen lemorzsolgatta a leveleket és jól záródó üvegekben vagy textilzacskókban elrakta a kamrába.

Bár elég vállalkozó szellemű vagyok, ami ismeretlen dolgok megkóstolását illeti, a virágevés valahogy eddig kimaradt az életemből. Leszámítva persze a vörös (vagy réti) here szirmainak szívogatását a nyári bandázások során, meg néhány nagyon illatos rózsa titkos kóstolását.

Most kivételesen nem a Kapanyélen, hanem a Dekor & Mentha blogon, de miért ne pályázhatnátok ott is?! Bárki megmutathatja a zöld térben kialakított kedvenc pihenősarkát, virágágyását, fűszerkertjét vagy kerti dekorációit.

A sok jakuzzis, traktoros, kerti bútoros kiállítás után végre elérkeztünk ahhoz a rendezvényhez, amely tényleg a virágokról, palántákról, kertekről szól. Ráadásul nem is akármilyen környezetben: a Corvinus Díszkert Szakkiállítás és Vásárnak idén is a Budai Arborétum ad otthont.

A már hagyományosnak mondható bonsai-, orchidea- és kaktuszkiállításon kívül pénteken tájépítészeti, élelmiszertudományi és dísznövénytermesztési szakmai napon vehetnek részt az érdeklődők.

A hétvégén több nagyon érdekesnek ígérkező ismeretterjesztő előadás is lesz: gyepgondozás, fűszernövények a balkonon, városi kertészkedés, biokertbemutató, akvapónia - hogy csak néhányat említsünk.

Aki már most utálja a telet, vagy eleve nyárpárti, annak a tegnapi országos hókáosz után némi felüdülést jelenthet M. Szilvi beszámolója Sydneyből, Sydneyről.

Sydney az Ausztrália dél-keleti partjain fekvő legnagyobb város és a legelső is, Új-Dél-Wales állam fővárosa. 1788-ban 11 vitorlás érkezett Port Jackson partjaihoz Arthur Philip kapitány vezényletével. A rakomány nem volt mindennapi, hiszen fegyenceket szállítottak; ők voltak Ausztrália első 700 betelepített lakosa.

Azt mondják, Sydney már a világ vége, de én sosem éreztem tehernek ezt a 16000 km-t, és több mint egy napos repülést. Többször megtettem oda-vissza és nyugodt szívvel mondhatom, hogy abszolút megéri a több átszállás és végeláthatatlan repkedés. Sydney hatalmas és gyönyörű. A nyüzsgő nagyváros keveredik lazasággal és nyugalommal. Nem rohannak, nem idegeskednek, mindenféle szívroham nélkül átkelhetünk a zebrán, mosolyognak különösebb indok nélkül, szóba elegyednek velünk bárhol, bármikor. Egyszerűen olyan élményt nyújt, amiből mi is tanulhatnánk egy picit. Sydneyben minden és mindenki nagyon jól megfér egy helyen. Sok-sok náció, belvárosi felhőkarcolók, hatalmas parkok, strandok alkotják a nem mindennapi város szépségét.

Operaház, Harbour Bridge, Sydney látképe a Botanikus kertből

Sydney egyik szabadon és ingyen látogatható botanikus kertje a Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden), mely az év minden napján nyitva áll.