Kapanyél

Van, akin még a zizipálma (Zamioculcas zamiifolia) néven közismert strapabíró növény is kifog. Először azt hittem, hogy régi barátaim tesztelni akarják növényismeretemet, amikor bemutatták egy idős rokontól kapott zamioculcasukat, alias Zz-pálmájukat, de ­kiderült, tényleg halálközeli állapotba került.

Ez egy egészéges példány

A szobanövények átültetésének is vannak szabályai: a figyelmes kertészek már tapasztalatból tudják, melyik mikor szereti, ha friss földet kap. Szerencsére a zöld kedvencek eléggé toleránsak, nem pusztulnak bele, ha nem ősszel, hanem tavasszal kapnak új földet. Az átültetés, különösen a nagyobb növényeké, férfimunka. A megfelelő talajválasztásnál is fontosabb, hogy nem szabad nagy piszkot csinálni.

Ha a pálma kinövi a lakást, új helyet kell keresni, vagy marad a csonkítás és az átültetés

Akit jó sorsa a spanyolországi Elchebe (Elx) elvet, szánjon időt az észbontó El Huerto del Cura botanikus kert megtekintésére. A hely különlegessége, hogy egy, az egész világon egyedülálló pálmakert (palmarium) része, és elnevezése az egészséggel áll összefüggésben. Amin egyébként nincs is sok csodálnivaló, hiszen a meglehetősen száraz klímájú vidéken nagyon kellemetes megilletődve üldögélni a csobogó szökőkutak, serényen ide-oda folydogáló patakok mellett, 30-40 méter méteres magas árnyat adó pálmák alatt, és megannyi szubtrópusi nagy levelű aljnövény társaságában. Bizony, ilyen helyen megilletődik a növényeket kedvelő, mert láthatja, hogy a nedvességben, melegben mire képesek azok a növények, amelyek többsége az otthoni virágtartókban a legnagyobb gondosság ellenére is éppen csak megél.

A szerény portál mögött csodák bújnak meg

Messziről olyan, mint egy vasútállomás, pedig tényleg az. Így aztán nem is mentünk közelebb, amikor júniusban Madridban jártunk. Csak akkor kukkantottunk be, amikor egy pálmafás képeslap hátulján ez állt: Estación de Atocha Madrid.

És tényleg! Mozdonyok és vonatok helyett egy hatalmas pálmaház kellős közepébe csöppentünk. Az emberek a termetes trópusi növények árnyékában ücsörögtek, teknősök süttették a hátukat az üvegtetőn át besütő napon.

Nincs olyan kertészkedő, aki ne szeretné, hogy kertjét délceg pálma árnyékolja. A baj csak az, hogy az egzotikus külsejű növény a fagyos teleket nem éli túl. A mediterránumban egy-egy rendkívüli havazás meg sem kottyan e növénycsodáknak, de a tartós mínuszokat végképp nem szívlelik.

Ezért a nagyobb telelő hellyel rendelkezőknek is be kell érni a ládában, dézsában növő pálmákkal. Persze kellő férfierőre is szükség van, hogy a mázsás növényt ide-oda cipeljék. Van azért más lehetőség is: a Budai Arborétum egyik nagy pálmáját kint hagyják, és sikerrel áttelel a szabadban. Igaz, a Kertészeti Egyetemnek ebből az épületéből télen mindenütt szelel a meleg, mindenesetre, tudósok szerint, ha folytatódik a felmelegedés, akkor a magyar kertekben is megélhetnek a pálmák.