A tavaszt váró figyelmes kertészszem már látja kedvencein a változást. Fényesebbek, keményebbek, zöldebbek a levelek, hegyesebb szögbe állnak a hajtások - ébredezik a növény. Már amelyik. Mert vannak a mártírok, amelyekre tudatlan gazdájuk végzetest bajt hozott, holott kis odafigyeléssel jobban is tarthatta volna őket.
Ha megtaláljuk a növény helyét, mindenki jól érzi magát
Még legalább egy bő hónap hátravan a télből, de a fagyos talajban a legkorábbi hagymások már mozgolódnak. Elsők közt a hóvirág, a magyar kikerics és a téltemető nyílik. E fura szerzeteket az sem zavarja, ha a hó alól kell virágaiknak előküszködni magukat. Koraiságukkal a növényvilág csodáinak második vonalába tartoznak, mert az igazi harcosok olyanok, mint az örökké fagyos területeken élő havasi vérmoszat.
Ők festik déltájban rubinvörösre az alpesi hómezőket, a melegben felélednek, de életük zömét jeges dermedtségben töltik. Vannak olyan moszatok is, amelyek vidáman élnek a 85 fokos gejzírek vizében, míg az aktív növényi élet számára hőmérsékleti küszöbnek számít a 0-55 fokon kívüli hőmérsékleti tartomány.
Aki már most utálja a telet, vagy eleve nyárpárti, annak a tegnapi országos hókáosz után némi felüdülést jelenthet M. Szilvi beszámolója Sydneyből, Sydneyről.
Sydney az Ausztrália dél-keleti partjain fekvő legnagyobb város és a legelső is, Új-Dél-Wales állam fővárosa. 1788-ban 11 vitorlás érkezett Port Jackson partjaihoz Arthur Philip kapitány vezényletével. A rakomány nem volt mindennapi, hiszen fegyenceket szállítottak; ők voltak Ausztrália első 700 betelepített lakosa.
Azt mondják, Sydney már a világ vége, de én sosem éreztem tehernek ezt a 16000 km-t, és több mint egy napos repülést. Többször megtettem oda-vissza és nyugodt szívvel mondhatom, hogy abszolút megéri a több átszállás és végeláthatatlan repkedés. Sydney hatalmas és gyönyörű. A nyüzsgő nagyváros keveredik lazasággal és nyugalommal. Nem rohannak, nem idegeskednek, mindenféle szívroham nélkül átkelhetünk a zebrán, mosolyognak különösebb indok nélkül, szóba elegyednek velünk bárhol, bármikor. Egyszerűen olyan élményt nyújt, amiből mi is tanulhatnánk egy picit. Sydneyben minden és mindenki nagyon jól megfér egy helyen. Sok-sok náció, belvárosi felhőkarcolók, hatalmas parkok, strandok alkotják a nem mindennapi város szépségét.
Operaház, Harbour Bridge, Sydney látképe a Botanikus kertből
Sydney egyik szabadon és ingyen látogatható botanikus kertje a Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden), mely az év minden napján nyitva áll.
A legtöbb balkonnövényünk egy évadra szól: kikel a magból, szépen fejlődik, virágzik, majd meghal. Az egynyáriakkal így aztán nincs gondunk, ilyentájt már a komposzton landolnak. A helyükre ültethetünk csarabot (lánykori nevén erikát), díszkáposztát, árvácskát, így a hideg napokon sem maradunk csupasz virágládákkal. Télen a helyükön maradhatnak a szegfűfélék, kivéve a futószegfűt, mert az nem bírja a fagyot.
A folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök egész nyáron ellátnak bennünket teendőkkel, hiszen valamilyen formában megpróbáljuk átmenteni őket a hideg téli napokra. Üvegbe zárva, zacskóba téve, lefagyasztva, szárítva, aszalva, ki hogy. Az élelmiszer-tartósításnak számtalan formája létezik, melyek megismeréséhez szeretnénk most könyveket ajánlani.
Az aszalás és szárítás az egyik legrégebbi tartósítási eljárás. Már az inkák is ismerték, de elterjedt volt az ősi Kínában és Egyiptomban is. A régi korok embere azt vallotta: az utolsóként leszedett gyümölcsök az egész év növekedést serkentő erejét magukban foglalják, így szárított formában tárolva elfogyasztásukkor védelmet nyújtanak a betegségekkel szemben. Míg őseink a napon szárították a termést, manapság már több lehetőség közül választhatunk. A Cser Kiadó Aszalt gyümölcsök és zöldségek című könyvéből elsajátíthatjuk saját kertünk gyümölcseinek szárítását és aszalását, de emellett számos ízletes receptet is találunk, amelyek a felhasználáshoz adnak kreatív ötleteket.
 |
 |
| Bálint Károly | Czauner Péter |
| kertépítő | kertészmérnök |
Utolsó kommentek