Kapanyél

A sok jakuzzis, traktoros, kerti bútoros kiállítás után végre elérkeztünk ahhoz a rendezvényhez, amely tényleg a virágokról, palántákról, kertekről szól. Ráadásul nem is akármilyen környezetben: a Corvinus Díszkert Szakkiállítás és Vásárnak idén is a Budai Arborétum ad otthont.

A már hagyományosnak mondható bonsai-, orchidea- és kaktuszkiállításon kívül pénteken tájépítészeti, élelmiszertudományi és dísznövénytermesztési szakmai napon vehetnek részt az érdeklődők.

A hétvégén több nagyon érdekesnek ígérkező ismeretterjesztő előadás is lesz: gyepgondozás, fűszernövények a balkonon, városi kertészkedés, biokertbemutató, akvapónia - hogy csak néhányat említsünk.

Végre itt a tavasz, sőt, az időjárást tekintve lassan a nyár is! A sok eső, hó után a felragyogó nap párába burkolja a reggeleket. A növények is feléledtek, a gyökerek felől egyre intenzívebb a nedvek áramlása a rügyek felé, míg már annyira megduzzadnak, hogy az apró hajtások szétfeszítik a téli kabátot.

Az állatok is hálásak a melengető napsugarakért - a nélkülözéssel teli, lassú álomban töltött tél után egyre fürgébben látnak neki az ösztön diktálta tavaszi feladatoknak.

Csupán az emberi lény az, akinél nem történik semmi különleges. Ugyanakkor csörög reggel az ébresztőóra, mint télen, ugyanolyan ütemben végezzük a napi teendőinket, a munkaidő és az iskola ugyanakkor kezdődik, szinte csak az öltözködés terén vannak feltűnőbb változások.

Bármilyen körültekintően is ápoljuk szobanövényeinket, nincs 100 százalékos recept a rovarkártevők elkerülésére. A levéltetvekkel, pajzstetvekkel, atkákkal és lisztecskékkel sajnos mindenki megismerkedik. Ha rendszeresen átvizsgáljuk növényeinket, időben felismerjük a kártevőket, hatékonyabban védekezhetünk ellenük.

Télen a lakásban a fényszegény, meleg körülmények között növényeink hajlamosak a megnyúlásra. A megnyurgult növény könnyebben megbetegszik, hamar betelepszenek a tetvek és az atkák.

Talán csak a párjukat kereső békák érzik olyan jól magukat a hűvös, havas, csapadékos áprilisban, mint a gyümölcsösben kárt tevő gombák. Közöttük is a legfontosabbak: a monília, tafrina és a varasodás. Ők a felelősek az elrothadó termésért, kunkorodó levelekért, a kopaszodó és elhaló ágakért, sőt fapusztulásért.

Jellegzetes monilinakörök a szilván

Tulajdonképpen csodás trükkjeiknek köszönhetően sikeres életet élnek, mert sok egyedük célba érve elrothasztja a gyümölcsöt és feléli a gazdanövényt. A modern vegyszerekkel sikerülhet a károkozást csökkenteni, és ami ennél is fontosabb, a hasznos növények, ha jól tartják őket, képesek a kártételt túlélni, kinőni. Főleg gombaölő szerekkel lehet távol tartani őket, de mostanában egyre többet kísérleteznek növényi olajokkal, teákkal és más biológiailag aktív anyagokkal. Bizonyára rövidesen versenytársai lehetnek a szintetikusan előállított vegyszereknek.

Ha péntek, akkor FitoFriday! Ezúttal a méltán híres Doktor House című sorozat és a növények kapcsolatát vesszük górcső alá. Sokan nem is veszik észre, de kedvenc bűnügyi filmjeink és orvosi sorozataink tele vannak botanikai utalásokkal. Egy-egy mérgezés, gyógymód vagy gyilkosság kapcsán rengetegszer fordulnak a forgatókönyvírók a farmakobotanikához vagy az igazságügyi botanikához. A Doktor House sem kivétel ez alól, sőt! Listánk korántsem lesz teljes, de a legfontosabb eseteket átnézzük néhány videó segítségével.

Ez a 3. évad 13. részéből kivágott rész nagyon érdekes kérdést vet fel: a természetes vagy a mesterséges gyógyszerek hatásosabbak, egészségesebbek?! A fent látott eset kicsit rávilágít a dolgok hátterére.

Egyiptomban már időszámításunk előtt használták fájdalom- és lázcsillapításra a fűzfa kérgének főzetét, mely még az 1800-as években is nagy népszerűségnek örvendett. De volt vele egy kis gond: hosszabb ideig tartó fogyasztás esetén komoly gyomorbántalmak jelentkeztek. Aztán 1899-ben került piacra a kéregből kivont anyaggal majdnem megegyező hatóanyagú Aspirin. A fában megtalálható szalicilsavból kikísérletezték az acetil-szalicilsavat, melynek már nem voltak ilyen mellékhatásai. Ez az eset nem teljesen egyedülálló. A kutatók számos gyógyszer fejlesztésénél nem a nulláról indulnak, hanem egy már ismert, természetben is megtalálható molekulát módosítanak, új gyógyszert előállítva ezzel.

A fenti videóból első látásra nem is tűnik ki, hogy itt bármilyen növényről lenne szó. De ha hozzátesszük, hogy a szkopolamin a burgonyafélék által előállított alkaloid, akkor mindjárt más a helyzet. Ez a vegyület nagyobb mennyiségben termelődik többek között a nadragulyában, a csattanó maszlagban és a beléndekben. (Ez utóbbiból készült régen a repülőkenőcs, melynek segítségével tudtak a boszorkányok repülni.) Idegrendszerünkön keresztül hat a belekre, a gyomorra, ezzel csillapítva a tengeri- és légibetegség okozta görcsöket. Azonban vigyázni kell vele, mert bizonyos dózis felett hallucinációkat, sőt halált okozhat!

Nagyot ugrunk, egészen a 6. évad 17. részéig. Ez az epizód aztán hemzseg a növényektől!

Bürök, orbáncfű, poloskavész, mérges szömörce, mind előszeretettel használt gyógynövény, vagy éppen híres méreg. Kezdjük is a bürökkel! Már az ókorban tudták, hogy hatóanyaga halálos méreg, és mint kivégzési módszert használták (gondoljunk csak Szókratészre, akit bürökpohár általi halálra ítéltek). Azonban itthon sem ismeretlen ez a növény. Összedörzsölve a koniin nevű anyag miatt egérhúgyszagú lesz, amit a méhészek használtak ki. Ezzel dörzsölték be a tüskés vagy nehezen megközelíthető fákat, hogy megakadályozzák a méhek odatelepedését. Mexikóban is igen elterjedt volt ennek a növénynek a használata. Őslakosok a horgászat megkönnyítése céljából összezúzták a növény szárát, a patakba lógatták, és az így elkábított halakat egyszerűen kifogták.

A mérges szömörce szerencsére nálunk nem honos, Észak-Amerikában viszont annál inkább. Az USA-ban évente 350.000-re tehető a mérgesszömörce-mérgezések száma. A benne található urushiol nevű anyag a bőrre kerülve allergiás reakciót vált ki (kiütések, bőrpír, duzzanat). Annyira ellenálló a  mérge, hogy orvosok azt tanácsolják, minden ruhadarabot, tárgyat, ami érintkezett a növénnyel, ki kell mosni, meg kell tisztítani, mert évekig képes lehet tovább mérgezni.

Folytatjuk...

Akit pedig érdekel, mi köti össze Charles Darwin, Bob Marley és Adolf Hitler személyét, jöjjön el szombaton 15 órakor a Füvészkertbe a következő FitoFriday-előadásra! És előtte ne egyen sokat!

Kiss Tamás

FitoFriday