Kapanyél

Ezzel a felirattal találkozunk, ha a Füvészkert Pálmaházába lépve balra fordulunk. A táblához közelebb menve se derül ki sok minden erről a nem túl jellegzetes fáról. Mi most egy kicsit azért körbejárjuk az előbb említett óriás csalánfát (Dendrocnide excelsa) és rokonságát.

A csalánfák Ausztrália keleti partján és a Polinéz szigetvilág erdőszélein őshonosak. 6 fajukból mindössze kettő nő meg tényleg fa méretűre, a maradék 4 mindössze alacsonyabb bokrok formájában nyújt táplálékot számos rovarnak. A fák viszonylag nagy lombkoronájú, maximum 40 méter magasra megnövő fásszárúak. Mint általában az erdőszéli fákra jellemző, ez a 2 fafaj is gyors növésű, és nagy fényigényű. Fájuk puha, rostban szegény, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy miután elpusztulnak, kb. 2 év alatt teljesen elrothadnak. Virágzatuk apró virágokból áll, és az ágak villás elágazásában foglal helyet (bár sajnos virágzást a Füvészkertben a FitoFriday tagjai még nem látták soha).

Pénteken véget ért a tanév, a gyerekeknek elkezdődött a várva-várt nyári szünet, a szülők pedig törhetik a fejüket, mivel kössék le 2,5 (óvodában 1) hónapig a lurkókat. Persze rengeteg tábor közül válogathatunk, ha a pénztárcánk engedi, de az is lehet, hogy valaki - ahogy az én kisebbikem is - nem hajlandó táborba menni. A legszerencsésebbeknél ott vannak a nagyszülők nagy kerttel, sok energiával, a szerencséseknek legalább van saját kertjük, ahol kis rafinériával elég sok elfoglaltságot biztosíthatnak kisebb és nagyobb gyerekeknek is.

Előző posztunkban a kisebb gyepfelülettel birkózóknak ajánlottunk fűnyírókat, de azokról sem feledkezhetünk meg, akik nagyobb területet birtokolnak.

250 m² felett már szükség lehet egy erősebb, benzinmotoros gépre, mellyel - kábel hiányában - szabadon tudunk dolgozni. A nagy teljesítményű 4-ütemű motor normál benzinnel és megfelelő motorolajjal működik.

Aki kényelmesebb megoldást keres, megtalálja a fűnyírókat önjáró kivitelben is, így nem kell tolni a gépet, hiszen magától megy. A megfelelő modell kiválasztásához célszerű figyelembe venni még a gyepfelületünk méretét, hiszen a vágásszélességet és a gyűjtő kapacitását is ez alapján tudjuk kiválasztani. A vágószélességtől és a fűgyűjtő kapacitásától függ, mennyi időt kell fűnyírással töltenünk. Minél nagyobb ez a két érték, annál rövidebb ideig tart a fűnyírás.

Az utcai gyümölcsfát nemcsak a rovaroktól, gombáktól, de - ha már termést hozott - a hívatlan szedőktől is védeni kell. (Most nem tárgyalunk az üzletszerű, megélhetési gyümölcstolvajokról.) A mikroszkopikus károsítókkal kevesebb a baj, hiszen csak az alkalmazott technológia során kell sorsukról dönteni. Egyet azonban rögtön az elején tisztázni kell: bárki is ültette az utcai gyümölcsfát, ha közterületen van, akkor a közé. Termését szedheti, aki arra jár.

Gyümölcsszedő majmok az i. e. 1300-as években

A halak látványáról a kis tavakban sem kell lemondanunk, csak néhány szabályt kell betartanunk.

A viszonylag kis víztérfogat (néhány száz liter víz) miatt a nagyra növő, agresszív viselkedésű, vagy nagyobb oxigénigényű fajok nem jöhetnek szóba. Az ökölszabály: 100 liter víztérfogatra 5-10 cm-es halakból 1-2 darabot tervezhetünk, vagyis, egy 200 literes (figyelem: a hasznos térfogatról beszélünk!) tóba nem kerülhet több 3-4 db 10 centis aranyhalnál.