Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ha nincs a kertben meggy- vagy cseresznyefa, mégis effélékre hajazó csemete bújik elő a földből, akkor nagy valószínűséggel egy kései meggyről (Padus serotina), az újabban behozott, észak-amerikai eredetű özönnövényről, özönsorozatunk egy újabb darabjáról van szó. A tetszetős virágot, apró, de ehető gyümölcsöt hozó fával még nem is lenne baj, ha szolid dísznövényként gazdagítaná a faunát. De nem ilyen.

Ne habozz, magozz!

A cseresznye- és meggymagozás nálunk soha nem okozott különösebb problémát, mert praktikus nagymamám mindig magostól rakta el a gyümölcsöket (a befőttből sokkal könnyebben kijön a mag, mint nyersen), süteményhez meg sosem kellett fél kilónál több bogyót kicsontozni. Az érett meggyből/cseresznyéből amúgy is szinte magától kijön a magja, csak egy kicsit meg kell nyomni. Igaz, utána jöhet a nagytakarítás vagy rosszabb esetben festés, főleg, ha pl. a mindent majdnem feketére festő szomolyai cseresznyével dolgoztunk.

Az utcai gyümölcsfát nemcsak a rovaroktól, gombáktól, de - ha már termést hozott - a hívatlan szedőktől is védeni kell. (Most nem tárgyalunk az üzletszerű, megélhetési gyümölcstolvajokról.) A mikroszkopikus károsítókkal kevesebb a baj, hiszen csak az alkalmazott technológia során kell sorsukról dönteni. Egyet azonban rögtön az elején tisztázni kell: bárki is ültette az utcai gyümölcsfát, ha közterületen van, akkor a közé. Termését szedheti, aki arra jár.

Gyümölcsszedő majmok i.e. 13 században.jpgGyümölcsszedő majmok az i. e. 1300-as években

Februári madárkörkép

Az idei télen a Dunántúlon több évnyi hó esett, az extrém fagyok viszont jórészt elmaradtak. A nálunk maradt madarak a hófedte időszakokat eléggé megszenvedték. Az etetők óriási forgalmat bonyolítanak le ilyenkor. Tapasztalat, hogy minden év egy kicsit más. Az idei tél elején a széncinegék ostromolták nagy számban az etetőket.

széncinege-csonkapeter_0444.jpg

Ezek messze nem csak a nálunk költő állományból kerülnek ki. Az ősszel Komáromnál jelölt madarat 2 héttel később Ljubljana közelében fogtak vissza. Egy másik, még az előző téli időszakban Vérteskethelyen gyűrűzött madár 1500 kilométerre Oroszországban került meg. Mindezek jól mutatják, hogy egy erős észak-észak keleti beáramlás zajlik le ősztől, a madarak egy része pedig tovább is áll. Az idei évben óriási létszámban jelentek meg a széncinkék, amit az eletetett napraforgó mennyisége is jól jelzett. Meggyvágóból is utoljára a 2004-2005-ös télen volt ennyi. A nagy csapatokba verődött madarak a havazással tűntek fel az etetőkön, egyszerre akár 80-100 példány. Mellettük nem nagyon jutott szóhoz más madár.

Savanyú cseresznye

Ilyen névvel is illetik a rózsafélék családjába tartozó meggyet (Prunus cerasus), mely édes termésű testvére mellett rokonságban áll az almafélékkel, a barackkal és a szilvával is. Őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, Magyarországon már a honfoglalás előtt ismerték a vad fák gyümölcseit. Erre utal a meggy szavunk finnugor eredete, míg a többi gyümölcs neve a török, a bolgár és más szláv nyelvekből származik. A hajdani lelőhelyeket pedig sok helység- és családnév őrzi: Nyírmeggyes, Megyaszó, Meggyes.

Prunus_cerasus_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-113.jpg

Hirdetés

Közösség

Szeretjük

Kapanyel.png
szineslogo.png

Szakértőink

Kérdésekkel, problémákkal fordulhattok közvetlenül szakértőinkhez:
Bálint Károly Czauner Péter
kertépítő kertészmérnök
Vagy észrevételeiteket, kérdéseiteket megoszthatjátok velünk is:

Hirdetés

Utolsó kommentek

Könyvajánló

Feedek