Kapanyél

Március - Böjtmás hava

11. hét:

- március 18. (Sándor): Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!

- március 19. (József): Megérkeznek a fecskék. "Fecskét látok, szeplőt hányok!" Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Március - Böjtmás hava

10. hét:

- március 7. (Tamás): Szerelemjósló nap. Ha a lány tudni akarja, melyik irányból érkezik a vőlegénye, Szent Tamás napjának éjjelén meg kell zörgetnie a kaput, és amerről erősebb kutyaugatás hallatszik, onnan várható.

Az időjárást illetően a mondás: "Tamás, aki jobb ember, mint három más." - arra utal, hogy ebben a hónapban már jobb idő várható, mint a három "emberes" hónapban volt (szeptember, november és december).

- március 9. (Franciska): Amilyen Franciska napja, olyan lesz az egész hónap.

- március 10. (Ildikó): Ha ezen a napon fagy, negyven napig így marad.

- március 12. (Gergely): E napon volt az ún. Gergely-járás: iskoláskorú gyerekek a falut járták énekelve, s adományokat gyűjtöttek főleg a tanítójuknak. Az adományozáson kívül a cél az iskola népszerűsítése is volt.

Időjósló nap is: úgy tartották, ezen a napon „Gergely megrázza szakállát", vagyis eshet a hó. Ami jó termést jelent.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni - a 21.-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

Február - Böjtelő hava

7. hét:

- február 16. (Julianna): "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja". Ennek azonban a fordítottját is tartották: „ha Dorottya locsog, Julianna kopog”, vagyis ha Dorottyakor enyhe az időjárás, akkor Juliannakor fagyok jöhetnek. Ettől a naptól már nagyon várták a jó időt, hogy elkezdhessék a kerti munkákat. Viszont az is gyakori, hogy e napon esik a hó; a nagykőrösiek szerint azért, mert kiszakadt Julianna dunnája. Akárcsak Holle anyóé… Ha Julianna napján havazott, a drávaszögiek azt mondták: bolondoznak a Julisok.

Ha lehet hinni az előrejelzéseknek, akkor a héten leginkább esőre és enyhe időre számíthatunk, vagyis Julianna tágítja…

- február 19. (Zsuzsanna): Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor már közel a tavasz. Ha csorog az eresz, az jó termést ígér. Jó idő esetén elkezdték a szántás, vetés előkészületeit, széthordták a trágyát.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Február - Böjtelő hava

5. hét:

- február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony): Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ha süt a nap, és a medve vagy a borz meglátja az árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz. Ebből a tapasztalatból ered az e nappal kapcsolatos mondás: "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap." Vagy egy másik: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket (takarmánymaradék) is vedd elő”, azaz még fagyos, hideg idő várható.

Ha hideg van, és még havazik is, akkor nemsokára tavasz lesz: "Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél."

A hosszú jégcsap jó kukoricatermést ígér.

- február 3. (Balázs): Szent Balázs püspök a legenda szerint egy özvegyasszony fiát mentette meg a fulladástól, amikor annak halszálka akadt a torkán. Azóta a torokfájás és sok más betegség gyógyítójaként tisztelik. Nevéhez fűződik a ma már ritka szokás, a balázsolás, ami többféle - vidékenként változó - rituálét jelentett. Volt, ahol almát szenteltek, amivel aztán a torokfájást gyógyították, máshol a torokfájósokat parázson sült alma héjával füstölték, hogy elűzzék a betegséget okozó gonoszt. Egyes vidékeken e napon bort szenteltek, ami közben a férfiak imádkoztak: "Ments meg uram engem a torokfájástól, a kígyómarástól, de főleg a rossz asszonyoktól".

A balázsolás harmadik változata pedig az volt, amikor jelmezbe öltözött diákok jártak házról házra védőszentjük napján, hogy további tanulókat toborozzanak, és egyúttal adományokat gyűjtsenek maguknak és - jövedelem-kiegészítésül - tanítóiknak.

Szeged környékén és Baranyában madárűző napnak tartották: a szőlő négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.

Az időjárással kapcsolatos megfigyelés, hogy ha e napon esik, a nyár elején elveri a jég a termést.

- február 5. (Ágota): "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja." - vagyis, ha Ágota napján fagyos az idő, Dorottyára megenyhül. A Jászságban úgy tartották, e napon lehet elűzni a férgeket, ezért körülsöpörték a házat és az ólakat.

- február 6. (Dorottya): Az Ágota-napi mondás Dorottya-napra is érvényes: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." És mindez fordítva is igaz: "Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog." Egyes vidékeken úgy tartották, ha a Dorottya napján mosott ruha megszárad a kerítésen, hamarosan itt a tavasz.

Idén szökőév van: a február 29 napos.

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!