Kapanyél

Május - Pünkösd hava

19. hét:

- május 12. (Pongrác): A fagyosszentek első napja. A már melegedő időjárás ilyenkor sokszor hirtelen lehűl, gyakran fagyot is hoz. Fagyosszentek előtt nem tanácsos palántát ültetni. A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára, árt a szőlőnek, viszont a mező szép zöld lesz tőle. Amilyen az időjárás Pongráckor, olyan lesz Orbánkor (május 25.) is.

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja.

 "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

 A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:

"Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász."

Ha valamilyen szerencse folytán szép idő van ezekben a napokban, az bő szőlőtermést jelent: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Február - Böjtelő hava

7. hét:

- február 16. (Julianna): "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja". Ennek azonban a fordítottját is tartották: „ha Dorottya locsog, Julianna kopog”, vagyis ha Dorottyakor enyhe az időjárás, akkor Juliannakor fagyok jöhetnek. Ettől a naptól már nagyon várták a jó időt, hogy elkezdhessék a kerti munkákat. Viszont az is gyakori, hogy e napon esik a hó; a nagykőrösiek szerint azért, mert kiszakadt Julianna dunnája. Akárcsak Holle anyóé… Ha Julianna napján havazott, a drávaszögiek azt mondták: bolondoznak a Julisok.

Ha lehet hinni az előrejelzéseknek, akkor a héten leginkább esőre és enyhe időre számíthatunk, vagyis Julianna tágítja…

- február 19. (Zsuzsanna): Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor már közel a tavasz. Ha csorog az eresz, az jó termést ígér. Jó idő esetén elkezdték a szántás, vetés előkészületeit, széthordták a trágyát.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az egyik legfontosabb őszi munka a hidegre érzékeny hagymákat és más földben rejlő kincseket felszedni és védett helyre cipelni. A menteni valók között elsők között a kánákat vagy, ahogy sokan ismerik, rózsanádakat kell kiásni.

Május - Pünkösd hava

22. hét:

- május 25. (Orbán): A méhek ekkor kezdenek rajzani, ezért is hívják őket "Orbán bogarainak". Orbán a vincellérek, szőlőművesek, kocsmárosok patrónusa, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha jó időt hoz, szobrát virágokkal díszítik, bort visznek neki, de ha rosszat, akkor besározzák, megvesszőzik, mert ha hűvösebb ilyenkor az idő, az árthat a virágzó szőlőnek. Van, ahol az a mondás járja: „Azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.”

Sok helyen az utolsó fagyosszentnek tartják.

- május 28. (Csanád): Ha nedves az idő, a széna nagyra nő. Viszont kendert már nem szabad vetni ettől a naptól.

- május 31. (Petronella): Ha Petronella derűs napra ébred, jó lesz a kendertermés. A kender nem csak a vászon alapanyaga volt, hanem gyógyításra is használták: kendermaggal kezelték a gilisztás gyereket és a lovat is. 

A háziasszonyok a mák virágzását is figyelték. Tapasztalataik szerint, ha bőven virágzik a mák, lesz bőven szalonna és zsír is a főzéshez.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Május - Pünkösd hava

20. hét:

- május 12. (Pongrác): A fagyosszentek első napja. A már melegedő időjárás ilyenkor sokszor hirtelen lehűl, gyakran fagyot is hoz. Fagyosszentek előtt nem tanácsos palántát ültetni. A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára, árt a szőlőnek, viszont a mező szép zöld lesz tőle. Amilyen az időjárás Pongráckor, olyan lesz Orbánkor (május 25.) is.

- május 13. (Szervác): A fagyosszentek második napja.

"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"

- május 14. (Bonifác): A földeken általában megvárták a fagyosszenteket, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

A magyar legendárium szerint Pongrác subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tisza közepén fulladt meg víz nélkül, Bonifácot pedig a szúnyogok csípték halálra. Ezért bosszút esküdtek, minden évben visszajárnak, és mindent megtesznek, hogy elpusztítsák a termést: széllel, faggyal, jégesővel.

- május 15. (Zsófia): Erre a napra esőt jósolnak. Egyes vidékeken a néphit szerint a fagyosszentek utáni Zsófia is hozhatott fagyot:

"Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász."

Ha valamilyen szerencse folytán szép idő van ezekben a napokban, az bő szőlőtermést jelent: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz."

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak. Baján a virágokkal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra rakják, és égő koszorúk kíséretében úsztatják a folyón. A szokás eredete, hogy a prágai pap, Nepomuki Szent János a királyné gyóntatója is volt. Vencel cseh király különféle kínzásokkal próbálta kiszedni belőle a királyné meggyónt titkát, és amikor ez nem sikerült, 1383. május 16-án megkötözve és száját széthasítva a Moldvába dobatta. Prága népe azon az éjszakán csodát látott: fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén. A vízenjárók a csodát mutató szentet választották védőjükké. Az ő tiszteletére tartják Baján is a vízi körmenetet.

Szép hetet!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!