Kapanyél

Március régi magyar neve Böjtmás hava, ami a húsvét előtti nagyböjt második hónapjára utal. A nagyböjt legnagyobb része általában erre a hónapra esik. Böjtmás hava mellett szokás volt a Kos havának is nevezni - a 21.-i tavaszi napéjegyenlőségre, illetve az akkor kezdődő csillagászati év első hónapjára utalva.

Ha március első napjaiban szép napsütéses az idő, az a néphit szerint sok jóval kecsegtet.

A régi rómaiaknál március az év első hónapja volt, egyben a hadba vonulás időszaka is. Úgy tartották, szerencsét hoz, ha a háborút ilyenkor indítják. Ezért is kapta a hónap nevét a háború istenéről, Marsról.

Vető paraszt, Hódmezővásárhely, 1907

Március - Böjtmás hava

13. hét:

- március 24. (Gábor): A tavasz negyedik napján a kertekben megélénkül az élet: a káposztaültetést e napon végezték.

- március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony): E napon kell a fákat oltani. A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.

Az e naphoz kapcsolódó időjárási megfigyelések: ha derült az idő, bő termés várható. "Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője."

Március - Böjtmás hava

12. hét:

- március 18. (Sándor): Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!

- március 19. (József): Megérkeznek a fecskék. "Fecskét látok, szeplőt hányok!" Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot.

- március 21. (Benedek): A csillagászati tavasz kezdete. A göcsejiek szerint Benedek engedi ki zsákjából a szárnyas bogarakat.

Március - Böjtmás hava

11. hét:

- március 10. (Ildikó): Ha ezen a napon fagy, negyven napig így marad.

- március 12. (Gergely): Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.