Kapanyél

Szeptember - Szent Mihály hava

40. hét:

- szeptember 29. (Mihály): Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, kifizetik a pásztorokat, ill. szolgálatba lépnek az újak. Az ősz beálltával a kinti munkák fokozatosan megszűnnek, kezdődnek a benti munkálatok, pl. a kukoricamorzsolás. A természetben is lelassul az élet, a halak a víz fenekére húzódnak, a fű már nem nő (kivéve az idei sok eső után, még mindig lehet füvet nyírni).

Az őszi vetést követően következhetett egy kis lazítás: a Katalin napig tartó kisfarsang időszaka. Az asszonyoknak e nap dologtiltó volt: ha valaki mégis mosott, azt tartották, megrövidül a keze, ha ki is teregetett, a háza fölött egész évben dörögni fog az ég.

Az időjárásra is lehet következtetni: ha Mihály napján dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Ha a birkanyáj összebújik, az is nagyon hideg telet jelenthet; ha távolabb fekszenek egymástól, az enyhét jósol. „Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”

Végül pedig a képen látható, szívünknek kedves Szent Mihály szobor története: „A győri Seregély István nemesember, akinek Enesén birtoka, Győrújvárosban háza volt, a Dunán pedig gabonaszállító hajói jártak, 1759-ben szövetségre lépett, hogy az ördög segítségével sok pénzt, legalább százezer aranyat szerezzen maga és társai számára. A pénzszerzés nem sikerült. Seregély Istvánt nemesember lévén, megyei bíróság elé állították. Kiderült, hogy társait azzal is hitegette, hogy mihelyt a bűvös sapka és papucs birtokába jut, a porosz király segítségére megy Mária Terézia királynő ellenében. Az ördöggel való cimboráskodás, káromlás miatt 1761-ben 150 körmöci arany büntetésre ítélték. Ezen a pénzen Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie, ahol az ördögidézés történt. A szobor a győri Káptalandombon ma is látható.”

Forrás

Az Árpád-hídhoz közel eső szikla- és japánkert a Margitsziget mindig is közkedvelt része volt. A 19. században, amikor Magyar György akkori főkertész az egészet megálmodta és létrehozta, rendkívüli dolognak számított, de manapság is kuriózum. Főleg, amióta a nyár folyamán felújították (Főkert) és szeptemberben a nagyközönségnek is átadták.

A kerti tó - a rendelkezésre álló helytől függetlenül - egyre nagyobb divat, és tényleg akár egy lavórral, vagy némi ásással és tófóliával bárhol létrehozhatunk egy kis "vizesblokkot". A blogon korábban már többször esett szó a különböző méretű tavakról, amelyek kialakításánál fontos, hogy néhány szabályt szem előtt tartsunk.

Az idei tél slágere nálam mindenképpen a szárzeller (Apium graveolens convar. Dulce) lesz; régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy kipróbálom, de a megszokás mindig a gumós zellernek kedvezett. Mígnem a zöldségesnél csak a rúd-, angol vagy szárzellernek is nevezett kötegeket találtam…

Bár mindkettő édeskés, körülbelül ennyi is a hasonlóság. Amúgy nem rokonok, az édesburgonya a nevén kívül még csak nem is burgonyaféle. Tavaly találkoztunk először: egy recept kapcsán keresgéltem és találtam nagy nehezen batátát. Aztán kicsit utánanéztem, mi fán is terem, és érdekes dolgokra bukkantam.