Kapanyél

Február - Böjtelő hava

8. hét:

- február 22. (Péter): "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." A feltételezések szerint Üszögös Szent Péter egy elhallásnak köszönheti a nevét; a "cathedra Sancti Petri" középkori magyar fordítása "Szent Pétör ü székössége" volt, ebből lett Péter "üszögössé". Ez a nap szerencsétlennek számít, így semmilyen munkához nem fognak. Az asszonyok nem nyúlnak lisztbe, nehogy üszögös (gombás) legyen a búza. Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz Józsefkor is.

- február 24. (Mátyás): "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." A másik ismert mondás szerint: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mert e két napon nagy hidegek szoktak lenni.

A halászok szerint a Mátyás-napkor fogott hal, "Mátyás csukája", egész évben szerencsét hoz a halászoknak.

A hideg idő jó termést, a szeles kevés tojást jelzett. Ha e napon esett, attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz. Ha még havas volt az idő, árpát, búzát, zabot vetettek, a konyhakertbe pedig borsót, sárgarépát, mert úgy tartották, ilyenkor nem eszi meg a féreg a magvakat.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

November - Szent András hava:

48. hét:

- november 25. (Katalin): "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha viszont locsog, a karácsony kopog." Egyes vidékeken dologtiltó nap a nőknek: tilos volt mosni; máshol éppen a férfiaknak: tilos volt szántani.

- november 30. (András): "Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján." - András napja a legjelentősebb házasságjósló nap. A lányoknak egyedül, titokban kellett végrehajtaniuk a praktikákat. Pl. ha egy elcsent férfigatyát tettek a párnájuk alá, éjjel megálmodták, ki lesz a férjük. Hogy fokozzák a hatást, böjtöltek is: 3 szem búzát ettek és három korty vizet ittak egész nap.

A másik jósló módszer a gombócfőzés volt: a gombócokba férfineveket tartalmazó cédulákat tettek, az elsőként feljövő gombóc rejtette a jövendőbeli nevét. Ugyanez működött derelyével vayg pogácsával is.

András-nap estéjén a jövendőbeli férj anyagi helyzetét is igyekeztek megjósolni: a lányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét és megnézték, milyen mag hull a kötényükbe: a búza jómódú, a rozsmag szegény kérőt jelentett. Ha pondró potyogott a zsúpszalmából, az azt jelentette, hogy a leány a következő évben teherbe esik.

A férjhezmenetel idejét ólrugdosással is igyekeztek meghatározni. Ez a szokás nem csak András-napján volt elterjedt: az ól ajtaját megrugdosták, majd hallgatóztak. A hiedelem szerint, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel az állat, a lány még abban az évben elkel.

Az alma – illetve a magja – szintén fontos jósló eszköznek számított: ha 7 vagy 9 magú almát találtak, a lányok papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, és jó esetben megálmodták, ki lesz a férjük.

Ne gondoljuk, hogy csak a lányok akartak biztosra menni: András napján a legények 13 cédulára felírtak 1-1 lánynevet, majd Luca-napig minden nap kidobtak egyet. Az utolsó cédula rejtette a jövendőbeli menyasszony nevét. (Persze a lányok is megcsinálták ezt fiúnevekkel.)

András napja az időjárárst is megjósolta: ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

András-nap utáni vasárnap kezdődik advent.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Október - Mindszent hava

42. hét:

- október 15. (Teréz): Több helyen asszonyi dologtiltó nap: tilos mosni és kenyeret sütni.
Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben ezért Teréz-szedés a neve.

- október 16. (Gál): A halászat befejező napja. A makk érése kezdeti napjának számított azokon a területeken, ahol makkoltató sertéstartással foglalkoztak.

- október 18. (Lukács): A Mecsekalján a gesztenyeszüret napja.

Szeptember - Szent Mihály hava

40. hét:

- szeptember 29. (Mihály): Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, kifizetik a pásztorokat, ill. szolgálatba lépnek az újak. Az ősz beálltával a kinti munkák fokozatosan megszűnnek, kezdődnek a benti munkálatok, pl. a kukoricamorzsolás. A természetben is lelassul az élet, a halak a víz fenekére húzódnak, a fű már nem nő (kivéve az idei sok eső után, még mindig lehet füvet nyírni).

Az őszi vetést követően következhetett egy kis lazítás: a Katalin napig tartó kisfarsang időszaka. Az asszonyoknak e nap dologtiltó volt: ha valaki mégis mosott, azt tartották, megrövidül a keze, ha ki is teregetett, a háza fölött egész évben dörögni fog az ég.

Az időjárásra is lehet következtetni: ha Mihály napján dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Ha a birkanyáj összebújik, az is nagyon hideg telet jelenthet; ha távolabb fekszenek egymástól, az enyhét jósol. „Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”

Végül pedig a képen látható, szívünknek kedves Szent Mihály szobor története: „A győri Seregély István nemesember, akinek Enesén birtoka, Győrújvárosban háza volt, a Dunán pedig gabonaszállító hajói jártak, 1759-ben szövetségre lépett, hogy az ördög segítségével sok pénzt, legalább százezer aranyat szerezzen maga és társai számára. A pénzszerzés nem sikerült. Seregély Istvánt nemesember lévén, megyei bíróság elé állították. Kiderült, hogy társait azzal is hitegette, hogy mihelyt a bűvös sapka és papucs birtokába jut, a porosz király segítségére megy Mária Terézia királynő ellenében. Az ördöggel való cimboráskodás, káromlás miatt 1761-ben 150 körmöci arany büntetésre ítélték. Ezen a pénzen Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie, ahol az ördögidézés történt. A szobor a győri Káptalandombon ma is látható.”

Forrás

Június - Szent Iván hava

24. hét:

- június 9. (Pünkösd)

- június 10. (Margit): Legyes Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ebben az évben sok légy lesz. Retkes Margitnak is hívják, mert az ilyenkor vetett retek finom gyenge marad. Általában esős nap.

- június 11. (Barnabás): Szénakaszáló és gyógyfűgyűjtő nap

- június 13. (Antal): Dologtiltó nap: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén. Ha nagy esők jönnek, "Szent Antal elviszi a szénát!"

- június 15. (Jolán, Vid): Vitus vagy Vid napja is, aki a vitustánc, hisztérikus rohamok, őrjöngés, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Úgy tartják, ilyenkor fordul meg az időjárás, amely egyben termésjósló is: jó idő esetén jó, rossz időben pedig rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa. A megfigyelések szerint e napon gyakran zivataros, viharos az idő.