Kapanyél

Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy - két egyéb ügy mellett - szüntesse meg a pálinka részleges jövedékiadó-mentességét. Az Orbán-kormány sokak által vitatott intézkedés szerint Magyarországon 2010 őszétől a házi kertekben keletkező gyümölcsből családonként 50 liter pálinka főzhető (ez 86 liter 50 fokos pálinkának felel meg) jövedékiadó-mentesen. Sok kertészkedő számára teremtett ez egyfajta biztonságot, hiszen már nem kellett sutyiban kotyvasztani titkos berendezéseken a finom nedűt. Legalizálták a pálinkafőzőket, sőt megjelentek a közforgalomban is a csinos kis szeszfőző készülékek. Megjegyzem, ezekkel nemcsak pálinkát, hanem gyógynövényekből is kiváló oldatokat lehet készíteni.

Egyre többen vállalkoznak arra, hogy ne csak a lakáson belül, hanem azon kívül is minél több zölddel vegyék körbe magukat. Szerencsére az egynyári és évelő virágok választéka évről évre bővül, így van miből mazsolázni. Az más kérdés, hogy ezek közül aztán mi érzi jól magát nálunk. Kevés az őshonos növény, így sokszor nehéz eltalálni, jó helye lesz-e erkélyünkön, teraszunkon a kiszemelt szépségnek. Ennek ellenére érdemes kísérletezni.

Újabb "csodatévő" növényt mutatunk ma be, amely ételben, italban, kenve vagy szagolva segít abban, hogy egészségesek maradjunk. Ez a trópusi évelő növény nem más, mint a gyömbér (Zingiber officinale), amelynek gyökerét, pontosabban rizómáját fogyaszthatjuk.

A szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.) a bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó fa. Nyugat-Európában, Dél-Európa hegyvidékein, valamint a Kaukázusban őshonos, valószínűleg a rómaiak telepítették be Pannóniába. A szelídgesztenye közepesen melegigényes növény, a mi klímánkon szinte mindenhol megél, a téli kemény fagyokat, valamint a nyári nagy meleget egyaránt elviseli. Tőlünk északabbra is megél ugyan, de ott csak ritkán hoz termést.

Csepp formában már régóta ismertem, de élőben csak idén nyáron találkoztunk a nagynéném kertjében. Kiderült, hogy nemcsak hasznos, de nagyon szép is.