Kapanyél

Az erdeifenyő (Pinus sylvestris) hazánk leggyakoribb fenyőféléje, Nyugat-Magyarországon széles körben elterjedt, keletebbre inkább szórványosan maradt fenn. A Bakonyban a korábbi hűvösebb, csapadékosabb éghajlat emlékét őrzi Fenyőfőn található híres, jégkorszak utáni maradványerdeje is.

Az utóbbi időben egyre népszerűbb gyökeres fenyőfákat díszíteni karácsony ünnepén.
A természet szeretete, az élet tisztelete és nem utolsósorban gazdaságossági szempont motiválja az embereket.

Kertjeinkben, főként ha vannak bogyós termésű cserjék, fák, megjelennek a rigók jeles képviselői is.
Több fajuk él Európában, nálunk 5 fajjal találkozhatunk rendszeresen. Határozásukban nagy segítségünkre van, ha ismerjük a hangjukat.
(Itt jegyzem meg, hogy a madárhatározásban nagyon nagy segítség a hangok alapos ismerete. Sőt: néhány fajnál, fajcsoportnál az észlelés és határozás szinte kizárólag hang alapján történhet az adott fajok rejtőzködő életmódja miatt.)

Az ősz elmúltával, a tél közeledtével vonuló madaraink helyett kertjeinkben egyre inkább az itt maradó, áttelelő és az időközben északabbról hozzánk érkező madárvendégekkel találkozunk.
Kétségkívül a leggyakoribb téli madaraink a cinegék. Sok fajuk él Európában, mi a 4 leggyakoribbal ismerkedünk meg.

"Nyitnikék" "kiscipő"- ki hogy hallja a legismertebb madáréneket, amely bizony a széncinege (Parus major) sajátja.

A Rózsák Háborúja fotópályázat sikerén felbuzdulva ismét játékra invitáljuk olvasóinkat!
A mostani időszakban pedig mi más lehetne a téma, mint a karácsonyi készülődés?