Kapanyél

A tevékeny kertésznek a téli hónapok kevés munkát adnak, ilyenkor kellene időt szánni a szerszámok karbantartására, felújítására. A gépek javítgatásához némi szakértelem is szükséges, de a legegyszerűbbnek tűnő kézi szerszámok is igénylik a rendszeres pátyolgatást. Az olyan látszólag puritán eszközök, mint a kapa, ásó vagy a gereblye évezredes fejlesztés révén kerültek a szerszámos kamrába. A használat során ezek kopnak, deformálódnak. Sokan ilyenkor újat vásárolnak, pedig pár perces munkával újra hadra fogható állapotba lehetne hozni ezeket. De főleg az ásók, kapák, gereblyék között előfordulhatnak olyanok is, amelyeken a reszelő, köszörű nem segít. Esetleg nyélcserére is sor kerülhet.

Csinos szerszámhoz csinos nyél dukál

A városok kertes részein sokan panaszodnak az etetőkből elmaradó énekesmadarakra. Az enyhe időjárás mellett az esetek többségében nem a vadászgató macskák, hanem a szarkák tehetők felelőssé. Tavalyelőtt én is végigjártam a szarka-kálváriát.

Azt a csatát megnyertem, de állandóan résen kell lenni, különben az énekes vs. szarka háborúban területük megőrzésében pátyoltjaimnak nem tudok segíteni. (Rögvest hozzáteszem, a szarka is énekesmadár.) Ahogy sokhelyütt, kertünkből is eltűntek a pintyek, rigók, cinkék, pedig teli etetők és itató is várja őket. Néhány bátor cinke kivételével nem látogatják a dióbéllel töltött kosarat, tágas etetőt, a verebek és a didergő galambok is elmaradtak.

Különösen az év végi ünnepek során értékelődnek fel a családi ételköltemények. Növénybarát olvasóink, ha máshonnan nem, posztjainkból számos alkalommal kedvet kaphattak élő fűszernövények tartására. Az otthon fűszert termesztők megtapasztalhatták - minden tisztelet a szárítmányok forgalmazóinak -, hogy más az íze az ételnek, ha frissel fűszerezik. Az illatos, ízes mini kertecskék a hideg hónapokban is megélnek, elférnek egy-egy nagyobb zöld területen, a legjobb helyük a télikertben, zárt verandán lenne. De a konyhaablakban vagy világos előszobán is megélnek.

Nem rossz a szárított, de a friss az mégiscsak más

Általában Mikulás napján indul a karácsonyfaszezon, így volt ez idén is. Most már látszik, hogy a általában maradtak a tavalyi árak. A faiskolások szerint a kiadásaik növekedtek, de a vásárló nem szívesen ad többet a fáért, hiszen karácsony táján a pénznek sok helye van. December első napjaiban főként az iskolák és az irodák vásároltak tekintélyesebb méretű fákat. A nagy, immár lakossági kampány jó egy hete tart, ott az 1-3 méteresek iránti kereslet a jellemző.

A faiskolások szerint a vásárlással nem érdemes várni, mert december első napjai után úgysincs friss vágás, hiszen a portéka többségét már novemberben kivágták. Az idei kínálat zöme magyar fa, de tekintélyes mennyiség érkezik Dániából is. A jellemző árak nem változtak 1 év alatt: a meleg lakásban leveleit gyorsan elveszítő, viszont illatos luc méteréért nagyjából ezer forintot kérnek az árusok, míg az ezüstfenyőt ötezerért adják, a nordmann ára 6-7 ezer forint.

"Ebbe a kertbe csicsóka pedig nem kerül!" - mondta ellenmondást nem tűrve kerti ügyekben már edzettnek mondható urbánus feleségem, miután egyik felvidéki kalandozásomból nejlonzacskónyi csicsókagumóval tértem haza. A göcsörtös bögök láttán talán igazat is adhattam neki, hiszen oly' kevés ideje van, hogy azt a konyhában múlassa, miközben finomságokat kell készíteni kényes ízlésű leányainknak és tömegételt az udvarlóknak. A szerzeményt tavasszal meg sem kóstoltuk.

Sebaj, hamar terv készült a gumók tudományos használatáról. Ha nem is értem el gyors gasztrosikert, legalább kicsiben megismerem a szép nevű növényt. Az ellenállás majd enyhül, gondoltam, ha előállok a bő terméssel és ragyogó népi receptjeimmel, mert a csicsóka igen egészséges étek: nyersen harapva, reszelve, vékony szeletekre vágva salátákhoz adható, párolva, főzve szószok készülhetnek belőle, de darabjaiból más gyümölcsökkel ízesítve turmixot is könnyedén lehet kotyvasztani.