Kapanyél

Kiszehajtás

- április 8. (Dénes) – A név a görög Dionüsziosz névből ered, melynek jelentése: Dionüszosznak – azaz a bor és a szőlő istenének - ajánlott.

- április 13. (Ida): Virágvasárnap, a húsvét előtti vasárnap. Sok helyen az egész hetet "virághétnek” hívják, amely a legalkalmasabb időszak a virágmagvak vetésére.

Virágvasárnap a barkaszentelés, a villőzés és/vagy a kiszehajtás napja is. A katolikus egyházban a virágvasárnapi mise előtt pálma- és olajfaágakat áldanak meg; a mi éghajlatunkon ezeket helyettesíti a barka, amely megszentelve tűz, villámcsapás és zivatar ellen hatásos. Ezenkívül rontás ellen is véd, ezért pl. a Zemplénben a szentkép alatt tartották.

A kert földjébe tűzött barkaág elűzi a férgeket.

Egyes vidékeken virágvasárnap volt a kiszehajtás. A kisze általában menyecskének öltöztetett szalmabábu, aki a telet, a betegségeket és a böjtöt jelképezi. Úgy tartották, aki elsőnek kezdi öltöztetni, nemsokára férjhez megy. Hogy megszabaduljanak tőle, a lányok végigvitték a falun, majd vagy elégették, vagy vízbe dobták.

A kiszehajtás mellett vagy helyett más vidékeken a villőzés volt szokásban. A villő szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaág, amellyel a lányok járták a házakat, és mindenhol elénekeltek egy nótát. A ház gazdasszonya kiment a lányokhoz, valamelyik villőágról letört egy gallyat, és sorra verte őket, hogy minél hamarabb férjhez menjenek. A villőző lányok ajándékba általában hímes tojást kaptak.

A harkályokról szóló előző posztból már megtudhattuk, hogy a szó szoros és átvitt értelmében is nagyon sokszínű az erdők doktorainak is nevezett harkályfélék családja. Mai írásunkból további érdekességek derülnek ki.

Tudta? A legnagyobb európai harkályféle varjú méretű.

A fekete harkály a legnagyobb európai harkály. Fekete színű, piros sapkával (a tojóé kisebb). Az 1980-as években még élményszámba ment, ha valaki látott egyet, manapság már gyakori, a legkülönbözőbb élőhelyeken előfordul. Amire szüksége van: a nagy törzsű, öreg fák. Főleg a nyárfát és a bükköt kedveli, ebbe ácsolja ovális nyílású odúját, amit később majd előszeretettel használ fészkelésre a kék galamb, vagy a macskabagoly.

Több odút is készít, ezekből van, amit csak éjszakázásra használ. Repte erősen hullámzó, csapkodó, hangja (többféle is van) nagyon jellegzetes.

Tudta? A legkisebb hazai harkály csak akkora, mint egy veréb.

A másik véglet, a mindössze 20 grammos kis fakopáncs. A különböző méretű harkályok nagyon szépen megosztoznak az erdő különböző táplálékot adó részein (niche). A fekete harkály a keményebb, nagy munkát kívánó feladatot is megoldja, méretéhez a nagy törzsű fák illenek. A kis fakopáncs az ágak végein keresi táplálékát, ott, ahová a többi harkály már nem követheti. A közép fakopáncs az öregebb erdők ágain tevékenykedik, a zöld küllő a talajon. A kis fakopáncsnál végeztek vizsgálatokat arra vonatkozóan, mekkora területről szerzi be a táplálékát. A fiókanevelési időszakban ez 40 hektár volt, téli időszakban viszont a bejárt terület 700 hektárra növekedett!

Tudta? Télen a nagy fakopáncs tobozműhelyt működtet.

A téli időszakban a helyhez kötött madaraknak abból kell megélniük, ami az adott területen található. A harkályok, mint sok más madár, a rovarbőséges nyári időszak után az ínségesebb téli időkben a magfogyasztásra állnak át. Szorgalmasan látogatják a madáretetőket és nagyon szeretik a fenyőmagot. Ha figyelmesek vagyunk, téli időszakban utak mentén is találkozhatunk halomnyi szétvert fenyőtobozzal, holott a közelben egy fia fenyő sincs. Ezt a harkály műveli. Leszakítja a fenyőtobozt és egy olyan helyre viszi, ahol jól rögzíteni tudja ahhoz, hogy csőrével ki tudja vésni belőle a magokat. Ezeket a helyeket rendszeresen használja, és oda cipeli a környéken leszedett tobozokat.

Tudta? A harkályok dobolással jelzik a költőhelyüket.

Közép fakopáncs

Tél végétől, főként szép, napos időben egyre gyakrabban lehet hallani pergő-rezgő fahangot. Olyan ez, mintha az egyik végén rögzített vonalzót megpendítenénk. A harkályok jelölik így a költőhelyüket, kommunikálnak a szomszédaikkal és az arra járó, idegen fajtársakkal. Mindkét nem (hím és tojó is) használja ezt a jelzésrendszert. Érdekes, hogy a vájt fülű madarászok a dobolásról is képesek megmondani, melyik faj szól. Más az üteme, a hossza. A fekete harkálynak például egészen lassan pergő, mély tónusú, a kis fakopáncsé ezzel szemben nagyon gyors és magas. Egészen extrém esetekkel is lehet találkozni. Egy esetben a Gerecsében nagyon furcsa hangra lettem figyelmes. Dobolás volt, de valami egészen fura hangszínnel. Amikor megtaláltam a hang forrását, kiderült, hogy egy nagy fakopáncs egy nagyfeszültségű traverz vasát ütötte, és szemmel láthatóan nagyon élvezte ezt a furcsa, fémes hangzást.

Tudta? A harkályok megbonthatják a házak külső szigetelését.

A harkályok egyes fajai bevonultak a települések parkjaiba, együtt élnek a városi emberekkel is. Ez azonban  nem mindig problémamentes. Néhány honfitársunknak egy új jelenség okoz fejtörést, és nem kis bosszúságot. Harkályok – pontosabban egy-két renitens egyed – azzal szórakoznak, hogy odúkat vésnek a házak külső szigetelő rétegébe. Hiába vakolják újra és újra a megbontott részeket, a madarak ismét nekiállnak és szétverik. Ha jól belegondolunk, a szigetelő anyag üregesnek tetsző hangja ugyanolyan, mint a már korhadó fáé. Csak az első lépést kellett megtennie a madaraknak: a falra kellett szállniuk. Éppen ez az a pont, ahol közbeléphetünk. Ilyen problémánál azt kell megakadályoznunk, hogy a madár rászállhasson a falra. Vagy olyan vakolatra lesz szükségünk, amelyen nem bír megkapaszkodni, vagy, ha ez nem megoldható, akkor marad a fal elé lógatott álcaháló.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Egy régi kertészbölcsesség szerint "amíg a föld a csizmára tapad, nem szabad a talajra lépni", márpedig ez a tegnapi eső után elég valószínű. Mindenesetre a hétvégre szép napos időt jósolnak a hozzáértők, úgyhogy nem kell lemondani a kertészkedésről.

Fotó: Mucsi Melinda

Sokfelé jártam már az országban és a világban, de mindig újabb és újabb helyekre bukkanok, ahová feltétlenül érdemes lenne eljutni. Legutóbb Monet kertje került fel a bakancslistámra, most pedig itt egy újabb gyöngyszem, amit semmiképpen nem szabadna kihagyni.

Általában Mikulás napján indul a karácsonyfaszezon, így volt ez idén is. Most már látszik, hogy a általában maradtak a tavalyi árak. A faiskolások szerint a kiadásaik növekedtek, de a vásárló nem szívesen ad többet a fáért, hiszen karácsony táján a pénznek sok helye van. December első napjaiban főként az iskolák és az irodák vásároltak tekintélyesebb méretű fákat. A nagy, immár lakossági kampány jó egy hete tart, ott az 1-3 méteresek iránti kereslet a jellemző.

A faiskolások szerint a vásárlással nem érdemes várni, mert december első napjai után úgysincs friss vágás, hiszen a portéka többségét már novemberben kivágták. Az idei kínálat zöme magyar fa, de tekintélyes mennyiség érkezik Dániából is. A jellemző árak nem változtak 1 év alatt: a meleg lakásban leveleit gyorsan elveszítő, viszont illatos luc méteréért nagyjából ezer forintot kérnek az árusok, míg az ezüstfenyőt ötezerért adják, a nordmann ára 6-7 ezer forint.