Kapanyél

Az első Föld napját 1970. április 22-én tartották Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére. 20 évvel később az időközben alternatív energiaforrások kutatójává és szakértőjévé lett alapító és barátai már egy világmozgalom részeseiként hívták fel a figyelmet az ökológiai válságra.

Megfigyelték, hogy a növények nem egyformán használják fel a tápanyagokat: vannak éhesebbek, amelyek hamar "kizsigerelik" a talajt, mások kevesebbel is beérik. Képletesen szólva, ha az éhesek mindig ugyanabból a tálból esznek, az gyorsan kiürül, míg a kis étkűek táljában megmarad az étel. Ezért célszerű, ha minden étkezésnél mindenki eggyel arrébb ül, és a másik tálból fogyaszt.

Ez a vetésforgó alapja, vagyis, hogy minden növény a következő évben más ágyásba kerül, mint ahol előzőleg volt. Így a talajnak van ideje feltöltődni, és a tápanyag is egyenletesebben fogy belőle.

Aki a spenótot szereti, a mángoldot is fogja. Az ijesztő tudományos név (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. cicla - ráadásul csak egy a számos közül) ne rettentsen el senkit, hisz "csupán" a cékla legközelebbi rokonáról van szó. A spenótimádóknak pedig azért hasznos, mert íze hasonló, és június-júliustól a fagyokig szedhetjük, amikor spenót már rég nincsen.

Ki gondolná, hogy krumplit ásó és kapa nélkül is lehet vetni?! Pedig. Én sem hittem benne, amikor először olvastam róla, aztán kipróbáltam, és működik!

Talán 2 éve lehetett, hogy anyósom elszalajtott minket a legközelebbi gazdaboltba sárga- és fehérrépamagért. Sárgarépából csak vetőszalag volt aranyárban, de az eladó megnyugtatott, hogy nagyon megéri, mert egyenletesen nő ki, nem kell egyelni, és a gaznak sem marad hely.