Kapanyél

Akiknek emlékezete visszaér a hetvenes évekig, talán még emlékeznek arra, amikor a külpiacra szánt friss gyümölcsök útvonalát fáról fára, bokorról bokorra végigellenőrizték. A növényvédelmi szakemberek azt vizslatták, élnek-e kártevők az inkriminált növényeken, amelyek veszélyeztetik a szállítmányt, mert a ládákba kerülve terjesztik a kórt, vagy utódaikat. Az uniós szabályozás más, de ugyancsak szigorú. Nem véletlenül, hiszen a világméretű árumozgás miatt nem csak a termés, vagy bármi más érkezik, hanem velük együtt a megbúvó kártevő, betegség. Vannak olyan súlyos károkat okozó erdei rovarok, amelyek a csomagolóanyagban rejtőznek. Ezért nem baj, ha az ilyet gyorsan tűzre vetjük. Ha a hívatlan vendégek klímánkon jó érzik magukat, hamar szaporodnak.

A nemrég jelentkezett aranyszínű sárgaságot kabócák terjesztik

Ilyenek: kifejlett amerikai szőlőkabóca

November - Szent András hava:

48. hét:

- november 25. (Katalin): "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha viszont locsog, a karácsony kopog." Egyes vidékeken dologtiltó nap a nőknek: tilos volt mosni; máshol éppen a férfiaknak: tilos volt szántani.

- november 30. (András): "Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján." - András napja a legjelentősebb házasságjósló nap. A lányoknak egyedül, titokban kellett végrehajtaniuk a praktikákat. Pl. ha egy elcsent férfigatyát tettek a párnájuk alá, éjjel megálmodták, ki lesz a férjük. Hogy fokozzák a hatást, böjtöltek is: 3 szem búzát ettek és három korty vizet ittak egész nap.

A másik jósló módszer a gombócfőzés volt: a gombócokba férfineveket tartalmazó cédulákat tettek, az elsőként feljövő gombóc rejtette a jövendőbeli nevét. Ugyanez működött derelyével vayg pogácsával is.

András-nap estéjén a jövendőbeli férj anyagi helyzetét is igyekeztek megjósolni: a lányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét és megnézték, milyen mag hull a kötényükbe: a búza jómódú, a rozsmag szegény kérőt jelentett. Ha pondró potyogott a zsúpszalmából, az azt jelentette, hogy a leány a következő évben teherbe esik.

A férjhezmenetel idejét ólrugdosással is igyekeztek meghatározni. Ez a szokás nem csak András-napján volt elterjedt: az ól ajtaját megrugdosták, majd hallgatóztak. A hiedelem szerint, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel az állat, a lány még abban az évben elkel.

Az alma – illetve a magja – szintén fontos jósló eszköznek számított: ha 7 vagy 9 magú almát találtak, a lányok papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, és jó esetben megálmodták, ki lesz a férjük.

Ne gondoljuk, hogy csak a lányok akartak biztosra menni: András napján a legények 13 cédulára felírtak 1-1 lánynevet, majd Luca-napig minden nap kidobtak egyet. Az utolsó cédula rejtette a jövendőbeli menyasszony nevét. (Persze a lányok is megcsinálták ezt fiúnevekkel.)

András napja az időjárárst is megjósolta: ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

András-nap utáni vasárnap kezdődik advent.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A profi kertészek tudják, hogy télen a fóliasátrakban, üvegházakban sikeresen csak úgy lehet növényeket szaporítani, nevelni, ha pótolják a hiányzó fényt. Egyrészt mert a kinti hőmérsékletnél megemelthez képest kevesebb van belőle, másrést a fólia, üveg kiszűrheti azt a sugártartományt, amelyre a növénynek, klorofilnak szüksége van. Mindez vonatkozik a szobában tartott növényekre is.

Felmerülhet a kérdés, ebben a fényszegény környezetben hogyan élhetnek hát takarékosan. Persze az igazsághoz tartozik, hogy a szobai dísznövények többsége sűrű koronájú, trópusi erdők talajközeli rétegéből származik. Így a világítást nem szabad túlzásba vinni ugyanis a legtöbb szobanövény eredeti élőhelyén sem jut hozzá a közvetlen napfényhez. Talán ezért kell néhányukat védeni még télen is a közvetlen napsütéstől, mert a déli ablakpárkányon a napégés károsíthatja őket.

"A kakukkfű illatát árasztod" - bókoltak egykor a görögök, ha dicsérni akarták a kecses hölgyeket. A kakukkfű (Thymus) népszerűsége azonban korábbi időkre nyúlik vissza: tartósító, fertőtlenítő hatását már az egyiptomiak is nagyra becsülték, a balzsamozásnál ki is használták.

A legtöbb nyelvben elnevezése megőrizte görög eredetét: thymos = bátorság. Nem csoda hát, hogy a római katonák a kakukkfüves fürdőtől remélték erejük megsokszorozását, és a középkori hölgyek is azért hímeztek lovagjaik zsebkendőjébe kakukkfüvet, hogy azok biztosan visszatérjenek a csatából.

November - Szent András hava

46. hét:

- november 11. (Márton): "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." A Márton-nap és a liba kapcsolatának fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: "Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja". A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő. A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Sokfelé úgy tartják, e nap időjárása megmutatja, milyen lesz majd márciusban az idő.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a mondás, hiszen ilyentájt már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná. A gazdasági év vége, ekkor számolnak el a pásztorok a behajtott jószággal, és az utolsó piacnap is ekkor van.