Kapanyél

Nőnap lévén ma biztos sok rózsa esik áldozatul, hiába növesztettek tüskéket, hogy megvédjék magukat. Nem ők az egyetlenek, a növényvilágban sokféle védekezési stratégia, túlélési technika figyelhető meg. A mai FitoFriday ezeknek jár utána.

A növények mozgása

A növények alapvetően helytülő, szakszóval szesszilis életmódot folytatnak. Vagyis aktív helyváltoztató mozgásra gyakorlatilag képtelenek, ez alól csak egyes alsóbbrendű csoportok képeznek kivételt (ilyenek az ostoros moszatok, vagy a mohák hímivarsejteji - videó). A magok, termések terjesztését passzív mozgásoknak hívjuk, ezekért állatok, a szél, a víz, vagy egyéb természeti erők felelősek.

Közösségi kertek. Balkonkertészet. Divatosan csengő, sokak számárá mégis ismeretlen kifejezések. Mi is rejtőzik pontosan e fogalmak mögött? Ennek jár utána a mai FitoFriday.

Homo sapiens botanicus

Az ember, mióta embernek hívja magát, tudatosan használja fel a növényeket saját szükségleteinek kielégítésére. Életének megannyi területét befolyásolta a mezőgazdaság kialakulása: a triviális élelmezésen kívül fejleszthette gyógyító képességét, ruházkodását, élvezeti cikkeket készíthetett. Korai elődeink napjainak természetes részét képezte a föld művelése, a termény betakarítása, tartósítása, az étel elkészítése.

Az idei télen a Dunántúlon több évnyi hó esett, az extrém fagyok viszont jórészt elmaradtak. A nálunk maradt madarak a hófedte időszakokat eléggé megszenvedték. Az etetők óriási forgalmat bonyolítanak le ilyenkor. Tapasztalat, hogy minden év egy kicsit más. Az idei tél elején a széncinegék ostromolták nagy számban az etetőket.

Ezek messze nem csak a nálunk költő állományból kerülnek ki. Az ősszel Komáromnál jelölt madarat 2 héttel később Ljubljana közelében fogtak vissza. Egy másik, még az előző téli időszakban Vérteskethelyen gyűrűzött madár 1500 kilométerre Oroszországban került meg. Mindezek jól mutatják, hogy egy erős észak-észak keleti beáramlás zajlik le ősztől, a madarak egy része pedig tovább is áll. Az idei évben óriási létszámban jelentek meg a széncinkék, amit az eletetett napraforgó mennyisége is jól jelzett. Meggyvágóból is utoljára a 2004-2005-ös télen volt ennyi. A nagy csapatokba verődött madarak a havazással tűntek fel az etetőkön, egyszerre akár 80-100 példány. Mellettük nem nagyon jutott szóhoz más madár.

Mától a Kapanyélen új sorozat indul, a "Füvészkerti séták". Két egyetemista, Tarján Gergely Zsolt és Kiss Tamás tavaly önszorgalomból és nagy lelkesedéssel indították el a "FitoFriday"-t, mely - nevével ellentétben - kéthetente szombatonként tartott tematikus előadássorozat. Minden a növényekről szól, mégis kicsit másképpen, mint azt sokan várnák: itt inkább kerül előtérbe a közösségi kertek világa, vagy éppen Doktor House és a növények kapcsolata, és kerül háttérbe a szigorúan vett botanika. A fiúk ma a füvészkerti kaktuszokról és pozsgásokról írnak.

A "mindenre jó" Aloe vera

Elkáposztásítottalanítottam...

... némi fonalat a minap. Az általános szokástól eltérően használtam fel két kis fej lila káposztát: fonalat festettem velük. Mert hiszen olyan szép színe van, gondoltam, biztosan ugyanolyan mély bíbor árnyalatú lesz majd a fonalam is tőle, ha kicsit beáztatom a lila káposzta levébe. De nem.

Hanem búzavirágkék lett. Az úgy történt, hogy a festhető gyapjúfonalakat vízbe áztattam. A káposztákat felszecskáztam, és egy nagy lábosban feltettem forrni annyi vízzel, hogy az éppen csak ellepje a káposztadarabkákat. Kb. egy óra hosszat főztem a káposztalevesemet, a lé először sötétkék, majd valami egészen bámulatosan mély bíborszínű lett. A lakás pedig egyre büdösebb…