Kapanyél

Október - Mindszent hava

41. hét:

- október 9. (Dénes): Ha északról fúj a szél, és a csillagok tündökölve ragyognak, kemény tél várható. Ha napnyugat felől fúj a szél, és felhős az ég, akkor enyhe tél lesz.

Ősszel nem csak a virágos kerti növények többségétől, hanem az őket látogató pillangóktól is búcsúzni kell. Sebaj, a következő szezonban számos egynyári vagy hosszabb életet élő növényt lehet telepíteni, amelyek vonzzák a tetszetős szárnyasokat. (Most nem említjük, hogy a rendszerint a virágok nedveit nyalogató pillék egyedfejlődésük során hernyóként hosszabb-rövidebb időt a növények rágcsálásával töltenek.)

A nyári orgona biztos lepkecsalogató

Október - Mindszent hava

Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, jelentése nyolc, hiszen eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók e hónapot mustonosnak nevezték.

Általános népi megfigyelés, hogy ha október elején sok a csillaghullás, akkor szép idő lesz.

40. hét:

- október 2. (Petra): Az első lombhullató nap.

- október 4. (Ferenc): Assisi Szent Ferenc napja. Sok helyen ezt a hetet (Ferenc-hét) tartották a vetésre legalkalmasabbnak. A vetés időszakában ostort pattogtattak, hogy elűzzék a rossz szellemeket. Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak.

Több helyen a szüret kezdete és az őszi vetés ideje.

Szeptember - Szent Mihály hava

40. hét:

- szeptember 29. (Mihály): Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, kifizetik a pásztorokat, ill. szolgálatba lépnek az újak. Az ősz beálltával a kinti munkák fokozatosan megszűnnek, kezdődnek a benti munkálatok, pl. a kukoricamorzsolás. A természetben is lelassul az élet, a halak a víz fenekére húzódnak, a fű már nem nő (kivéve az idei sok eső után, még mindig lehet füvet nyírni).

Az őszi vetést követően következhetett egy kis lazítás: a Katalin napig tartó kisfarsang időszaka. Az asszonyoknak e nap dologtiltó volt: ha valaki mégis mosott, azt tartották, megrövidül a keze, ha ki is teregetett, a háza fölött egész évben dörögni fog az ég.

Az időjárásra is lehet következtetni: ha Mihály napján dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél. Ha a birkanyáj összebújik, az is nagyon hideg telet jelenthet; ha távolabb fekszenek egymástól, az enyhét jósol. „Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.”

Végül pedig a képen látható, szívünknek kedves Szent Mihály szobor története: „A győri Seregély István nemesember, akinek Enesén birtoka, Győrújvárosban háza volt, a Dunán pedig gabonaszállító hajói jártak, 1759-ben szövetségre lépett, hogy az ördög segítségével sok pénzt, legalább százezer aranyat szerezzen maga és társai számára. A pénzszerzés nem sikerült. Seregély Istvánt nemesember lévén, megyei bíróság elé állították. Kiderült, hogy társait azzal is hitegette, hogy mihelyt a bűvös sapka és papucs birtokába jut, a porosz király segítségére megy Mária Terézia királynő ellenében. Az ördöggel való cimboráskodás, káromlás miatt 1761-ben 150 körmöci arany büntetésre ítélték. Ezen a pénzen Mihály arkangyal tiszteletére szobrot kellett emeltetnie, ahol az ördögidézés történt. A szobor a győri Káptalandombon ma is látható.”

Forrás

Az Árpád-hídhoz közel eső szikla- és japánkert a Margitsziget mindig is közkedvelt része volt. A 19. században, amikor Magyar György akkori főkertész az egészet megálmodta és létrehozta, rendkívüli dolognak számított, de manapság is kuriózum. Főleg, amióta a nyár folyamán felújították (Főkert) és szeptemberben a nagyközönségnek is átadták.