Kapanyél

Ninimimi jóvoltából folytatjuk barangolásunkat a Jeli Arborétumban, remélve, hogy kicsit feldobjuk ezt a borongós hétfőt.

Az első részben szó esett a Jeli Arborétum egyedülálló, 300 változatban pompázó havasszépe-gyűjteményéről (Rhododendron). Különösen annak fényében értékelhető mindez, hogy még a hatvanas évek elején is azt a balhiedelmet terjesztette egyik tudományos folyóiratunk, hogy havasszépe Magyarországon szabadföldben nem nevelhető. Ennek élő cáfolata Jeli.

Jó, hogy kitaláltuk ezt a parkokat bemutató sorozatot, mert olyan helyekre jutok el, ahol még soha nem jártam, pedig lassan 30 éve élek a fővárosban. A múlt hét elején még szépen sütött a nap, így következő állomásként végigjártam a Városmajori parkot, amely mellett már rengetegszer elsüvítettem.

A Szilágyi Erzsébet fasor - Csaba utca - Maros utca - Ignotus utca által határolt terület a XII. kerületben fekszik, a Moszkva tértől (nekem már csak az marad) néhány perc gyalog. A Csaba utcán mentem be, ahol már messziről látszik a régi kis templom, és a később épült új templom harangtornya.

Az úgy kezdődött, hogy szeptember végén az iskolában "nevelés nélküli munkanap" volt. Jó kis terminus technicus, elvileg annyit tesz, hogy a tanárok nem nevelnek, a szülők nem dolgoznak, mert a gyerekkel valamit csinálni kell, ámde munkanap van. Úgyhogy összekötöttük a kellemest a hasznossal: elmentünk az Orczy kertbe, azon belül is a Kalandparkba, én meg kisebbik csemetém, s amíg ő lógott a szereken, én fotózgattam a környéket. Aztán egyszer még egyedül is visszamentem, hogy mindent megnézhessek.

Ma is kb. olyan napsütötte idő van, mint akkor, csak úgy 20 fokkal kevesebb, úgyhogy ideje felidézni a látottakat.

Az Orczy- és a Füvészkert térképe 1884-ből

Park Life sorozatunkban visszatértünk a Füvészkerthez, hiszen a múlt hónap végén fejezték be a kert és a Pálmaház felújítását, és gondoltuk, megér még egy misét. A múlt héten még az idő is kedvezett egy délutáni fényképezős sétához, úgyhogy semmi sem tarthatott vissza minket Sztroberrivel, hogy szemrevételezzük a megújult Füvészkertet.

A Deák tér szomszédságában, a Bécsi utca, a József Attila utca, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Harmincad utca által határolt majdnem négyzet alakú tér a pesti belváros legnagyobb zöldterülete. A régi buszpályaudvar épülete (boldogult egyetemista koromban még Engels tér) tulajdonképpen kettéosztja a teret: az egyik rész a Gödör és környéke, a másik pedig a tényleges park.

A Gödör inkább építészeti szempontból érdekes, tündökléséről és hanyatlásáról már sokan, több fórumon értekeztek. Erre itt most nem is térnék ki. Bár hivatalos neve Gödör Erzsébet téri Kulturális Központ és Park, én ez utóbbit meghagynám a buszpályaudvar mögötti területnek. A növényzetet tekintve ezen a részen annyi az érdekesség, hogy a Bajcsy-Zsilinszky út felé hárs- és tölgyfasor hivatott megszűrni a levegőt.

A Gödörben a Föld Napja alkalmából még májusban beültettek mindkét oldalon néhány a falra erősített faládát - egyfajta zöldfalat imitálva - de az eredményt látva nem biztos, hogy érdemes volt befedni az egyébként nagyon szép vörösmészkő-borítású falat.