Kapanyél

Magyarországon az első Madarak és fák napját 1902-ben Chernel István, lelkes ornitológus szervezte meg szülővárosában, Kőszegen. Néhány évvel később hivatalos ünneppé vált, amikor Herman Ottó közbenjárására gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.

A zsidó naptár szerint most van a fák újéve, minden fa születésnapja. Ez alkalomból köszöntsük hát a 2014-es Év Fáját, a mezei juhart!

Ahogy már korábban is hírt adtunk róla, az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította el az Év Fája mozgalmat, melynek célja, hogy felhívja a szakemberek és a széles közvélemény figyelmét egy-egy őshonos fafajra. Az eddigi évek során mindig az erdészeti szakma képviselői jelölték ki azt a fafajt, amellyel kapcsolatban aztán egész évben figyelemfelhívó, ismeretterjesztő rendezvényeket szerveznek. A 2014-es évre viszont változtattak az eddigi gyakorlaton: kijelöltek 3 figyelemre érdemes "versenyzőt", és közönségszavazásra bocsátották, melyik legyen a nyertes. Végül a jegenyenyár (Populus nigra cv. Italica), a vénic-szil (Ulmus laevis) és a mezei juhar (Acer campestre) hármasából ez utóbbi került ki győztesen.

A március és az április a madárvonulás fő időszaka; a költőhelyükre igyekvő madártömegek megérkeznek hozzánk, vagy átutazóban csak megállnak egy kis pihenőre, majd indulnak is tovább. Sietnek, mert az egyik legfontosabb feladat várja őket: utódokat kell felnevelni!

Mezei pacsirta fiókái

Bár a cél ugyanaz, mégis számtalan, különböző stratégiával találkozhatunk. Az egyik legsikeresebb költőfajunk a mezei pacsirta. Zseniálisan alkalmazkodott a monokultúrás mezőgazdasági technológiához; annak ellenére, hogy némely mediterrán gasztronómia egyik legkedveltebb csemegéje (tízezerszám csempészik át a határokon), állománya töretlenül gyarapszik.

Kedves olvasónk panaszolja: pocokhordák támadták meg házát, eszik a téglát. A kertes házakban a lakásban is megjelenhetnek az egerek. A kertvárosi részeken él a házi egér, a mezei egér, valamint a kettejük alkalmi nászából származó güzüegér. Úgy tudom, hogy a házi - és güzüegér bejár a házba, a pocok és a mezei egér nem.

A gyakori pintyfélék közül előző posztunkban már megismerkedhettünk néhánnyal; a folytatásban két csőrmestert mutatunk be, a magevés specialistáit.

Fiatal zöldike