Kapanyél

Konyhakertünk művelésekor sok munkát és energiát takaríthatunk meg, ha egyszerűen követjük a természet adta mintát. Az erdő talaját mindig borítja valami, ha az ágyásokat betakarjuk, kertünknek is tápanyagdús, finom szerkezetű lesz a talaja, akárcsak az erdőé.

Tudta? Magyarországon 2 gólyafaj fordul elő

A mindenkinek ismerős gólya hivatalos neve: fehér gólya (Ciconia ciconia), de él nálunk egy kevéssé ismert rokona, a fekete gólya (Ciconia nigra) is. A két madár méretre azonos, színbeli eltérések a következők: a fehér gólyán fekete szín csak a szárnyán, az evezőtollakon van, az összes többi tolla fehér. A fekete gólyának csak a hasa fehér, a többi tolla fekete (alulról a szárny tövénél van még egy kis fehér szín, valamint egyes példányoknál a faroktollak is fehérek lehetnek). A fej és nyak tulajdonképpen csak messziről tűnik feketének, közelről színjátszó zöldes-kékes színű, mely a vörös csőrrel és szem környékkel az egyik legszebb madárrá teszi a fekete gólyát. A fent leírt nagy különbségek ellenére főleg rossz látási viszonyoknál vagy nagyobb távolságból nem mindig könnyű a megkülönböztetésük, a reptében kinyújtott fej és nyak színe a legjobban megfigyelhető bélyeg.

A Bidens ferulifolia nem véletlenül kapta a magyar keresztségben a balkon aranya nevet, mert ez mindent elárul róla. A Közép- és Észak-Amerikából származó növény a napos erkélyek, virágágyak hálás lakója. Viszonylag igénytelen, ha jól érzi magát, májustól a fagyokig ontja aranysárga, csillag alakú, illatos virágait.

A jeles nap története a múlt század elejére nyúlik vissza, amikor 1902-ben a hasznos madarak védelmében megszületett párizsi egyezmény alapján Chernel István, lelkes ornitológus szülővárosában, Kőszegen megszervezte az első Madarak és Fák Napját.

Az ünnep 1906-ban, Herman Ottó közreműködésével vált hivatalossá, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.

Az ilyen frontokkal terhes időszakban az ember lánya a többedik álmatlan éjszakát követő fejfájós nappal után valamilyen gyógyír után kiált. Lehetne az néhány tabletta is akár, de minek mérgezné magát, ha a virágládában ott illatozik az élénkzöld citromfű.

Az orvosi citromfű (Melissa officinalis) egy kisebb házi patikával felér, nem is csoda hát, hogy a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2014-ben az Év gyógynövényének választotta.